Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
átértelmezett történelmi múlthoz jobban passzoló „példaképek" termelőszövetkezetek, munkásőr-alakulatok és úttörőcsapatok jelöléseként is hasznosultak. A rendszerváltás után újabb tömeges „vissza- és újranevesítésre" került sor. Az önkormányzati törvény rendelkezése szerint a közterületek elnevezése önkormányzati feladat. A 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. paragrafusa szerint ugyanakkor közterület, illetve közintézmény nem viselheti „olyan személy nevét, aki a XX. századi önkény uralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett". Kétes esetekben a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szükséges. Az Akadémia által nyilvánossá tett összefoglaló jelentés250 azonban nem teljesen következetes: míg több esetben megállapítja, hogy a direktóriumi tagság is kizáró tény (pl. Fazekas Gábor, Kiskunhalas: „Bár szerény mértékben, de szerepet vállalt a tanácsköztársaság önkényuralmi rendszerének rövid idejű fenntartásában, ezért róla közterület nem nevezhető el."), másoknál (akár jelentősebb szerepvállalásnál sem) ez nem jelentett problémát. 250 Online: https://mta.hu/data/dokumentumok/hatteranyagok/akademiai_szabalyozasok/osszefoglalalo __ XX._szazadi_onkenyuralmi_rendszerek_b.pdf (Utolsó letöltés: 2019. október 12.) 251 F. Bede László (1891-1920) Szolnokon tanult esztergályosnak, majd segédlevele megszerzése után a helyi MÁV-műhelyben kezdett dolgozni. 1918 októberében a szolnoki nemzeti tanács és a munkástanács tagja lett. F. Bede kilépett a szociáldemokrata pártból, majd a Kommunista Párt decemberben megalakult szolnoki szervezetének elnökévé választották. Az 1919. márciusi kommunista hatalomátvétel után a háromtagú szolnoki direktórium és a megyei tanács intéző bizottságának tagja lett. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták és három évi börtönre ítélték. 1920. április 28-án a különítményesek elhurcolták és számos társával együtt Abonyban meggyilkolták. In: Értünk éltek. A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő, elhunyt Szolnok megyei harcosainak életrajz-gyűjteménye. Szerk. GECSÉNYI L. - SELMECZI L. Szolnok, 1974.17-22. p. 252 Szolnok Megyei Néplap, 1975. október 30. 3. p. 253 MNL JNSzML XXIII. 15. a. A Szolnok Megyei Tanács VB Művelődési Osztályának (1950-1956: Oktatási és Népművelési) iratai, Oktatási intézményekkel kapcsolatos szám nélküli iratok 20-P-0 15108/1975. 605. sz. F. Bede László Ipari Szakmunkásképző Intézet A szolnoki 605. számú Szakmunkásképző Intézet 1975-ben, Szolnok város 900 éves jubileumi évében vette fel F. Bede László szolnoki kommunista nevét.251 A név felvételét az iskola vezetése kezdeményezte, utalva F. Bede iskolai végzettségére (esztergályos), munkahelyére (szolnoki MÁV-műhely), „harcos, forradalmár nevére" és munkásmozgalmi tevékenységére. 1975. október 29-én - a névadó ünnepség mellett - tanműhelyt is avatott az intézmény.252 Az esemény fővédnöke a szolnoki MÁV Járműjavító Üzem gazdasági és pártvezetősége volt, beszédet mondott Pápai Béla, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási és továbbképzési főosztályának vezetője. A Járműjavító zászlót is ajándékozott, melyre az ugyancsak F. Bede nevét viselő úttörőőrsök, szocialista brigádok, a szolnoki városi munkásőregység is felkötötte szalagját.253 Az intézmény F. Bede nevét viselő díjat is szeretett volna alapítani a pedagógusok illetve a szakmunkásképzést támogató személyek munkájának elismerésére (bronzplakett, oklevél és pénzjutalom), és hiába kaptak olyan tájékoztatást, hogy általában a díjak létesítését jogszabály nem rendezi, az engedélyt mégsem kapták meg. Szolnokon - az iskolán kívül - utca, emléktábla (1958) és mellszobor (1963) is emlékeztetett F. Bede Lászlóra. Az iskola ma Baross Gábor nevét viseli. 156
