Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ORSZÁGH LÁSZLÓ: A fegyvernek! svábok asszimilációja
A fénykép 1928. október 20-án készült Annaházán. „A háromágú szüreti mulatságról emlék" - olvasható a hátoldalán (a kép első sorának közepén ülő férfi tárogatóval a kezében Wilhelm János). - Kovácsné Sulcz Anna archívumából. IV. 8. Gyermekkori emlékek a svábságról, mint identitásról Egy család érkezése a Bácskából a II. világháború után Mint azt korábban említettük, egyes német eredetű családok még nem voltak jelen Fegyvernek 19. századi történetében, csak a 20. század első felében vagy közepén tűnnek fel a településen. Amikor a svábság a II. világháború végével egy vészterhes korszakához érkezik (kollektív megbélyegzés, meghurcolás), azt követően érkezik a Bácskából elmenekült Rentz család Fegyvernekre 1947-ben. Rentz Mátyás (sz. 1963) író a következőképpen beszélt családja gyökereiről és a sváb identitásáról egy 2009-ben megjelent interjú során az Eső című irodalmi lapban: „Nagyapám még tizenhat évesen úgy döntött, Petőfi verseinek hatására, hogy ő magyar. Akkoriban persze az apja is nagy magyarnak hitte magát, noha káromkodáson kívül - ezek legdurvábbja a Menyko csapjon bele! volt - mukkot nem beszélt magyarul, ám a nevét elkezdte cz-vel írni. ...Anyai nagy szüleim kunságiak, karcagi, mezőtúri származékok, s teljesen más életfelfogást képviseltek, mint a bácskai sváb ág. Én egy kicsit apám is vagyok, meg anyám is. Mikor melyik. Ami nagyapámat magyarrá tette, ugyanaz a dac néha azt érezteti velem, amikor Németországban járok, hogy jó lenne Johann Sebastian Bach földjén élni. Závadát valószínűleg azért 72
