Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ORSZÁGH LÁSZLÓ: A fegyvernek! svábok asszimilációja
A római katolikus templom - mint ahogyan a tudósítás fogalmazott - valóban a két nemzetiség összekapcsolását szolgálja majd, ám a házassági anyakönyvek adatai alapján úgy tűnik, hogy erre még éveket kell várni. Bodnár Vendel és Dobler Mária példáját csak elenyésző számban követik a századfordulóig. A fegyverneki házassági anyakönyveket vizsgálva megállapítható, hogy az 1900-as évek legelejéig a vegyes (sváb-magyar) házasságok száma még jóval alatta marad az annaházi sváb származású felek házasságkötésének. A 20. század elejétől kezdve viszont már egyre több olyan évet találunk, amikor a vegyes házasságok száma eléri, illetve meg is haladja az annaháziak között köttetett házasságok számát. Ez utóbbi jelenség az első világháború időszakában - amikor értelemszerűen egyébként is jóval kevesebb házasság köttetik - jellemzővé válik.80 80 A fegyvernek római katolikus plébánia házasultak anyakönyvei 1869-1922 81 ÁCS Z. 1986. 270-282. p. 82 KUDELKA Bertalan 1896. 83 Magyarország településeinek népszámlálási-etnikai adatbázisa (Fegyvernek); https://mtatkki.ogyk.hu/ nepszamlalas_adatok.php 84 BARNA G.: A fegyverneki svábok. In: Honismeret, 2013/1.12. p. Az asszimiláció tendenciájában a századfordulótól ugrásszerű változás következik be. Egyrészt ekkorra már eltűnőben van az első generációs sváb lakosság, amely még szorosabb kötelékekkel kapcsolódott ősei nyelvéhez, másrészt a korszakra jellemző magyarosítási politika is jelentős eredményeket ért el ezen a téren.81 Az első fegyverneki családnév magyarosítások - a korabeli sajtóból értesülve - már az 1890-es évektől felbukkannak (lásd alább, a fegyverneki német névmagyarosítások példáját bemutató táblázat alatt). Érdekes adalék az 1896-os ünnepségekből ránk maradt Kudelka Bertalan helyi földbirtokos megemlékezése, amelyben egyértelműen tükröződik a korszak nemzetiségpolitikája. Beszédében az ezeréves haza éltetése és a múltba pillantás után szól az aktuális helyi demográfiai viszonyokról is: „1892-ben 668 ház, 5636 lakossal és pedig nemzetiség szerint 4910 magyar, 698 német, 21 tót, 3 oláh, 4 egyéb nyelvű. Megjegyezendő, hogy az annaházi lakosság legkevesebb 1200 lélek németajkút számlál. Örvendetes, hogy az országos összeírásnál már nagyobbrészt magyarnak vallotta magát, s hazafias kötelességüktől elvárható, hogy a legközelebbi népszámlálásnál teljesen a magyarságba beolvadottnak jelezzék magukat."82 Amennyiben az 1900-as népszámlálás nemzetiségi adataira tekintünk, láthatjuk, hogy Kudelka felszólításának nem mindenki tett eleget: németajkúnak 581-en vallották magukat Fegyverneken. A századfordulóig végig fokozatosan csökkenő tendenciát olvashatunk ki a németajkúak számarányának változásából.83 Az ettől eltérő látványos visszaesést az 1910- es népszámlálás esetében tapasztaljuk, amelyhez az asszimiláción túl az 1900-as évek elejét jellemző kivándorlási hullám is hozzájárult.84 Érdemes kitérnünk arra is, hogy az 1896-os millenniumra az akkor ötven éve községgé szerveződött Fegyvernek jelentős eredményeként könyvelhette el az új községháza átadását, amely a mai napig a település arculatának meghatározó eleme. A községháza átadásának megünnepléséről fennmaradt jegyzőkönyvből ismerjük, hogy az akkori főbíró 54
