Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)

TANULMÁNYOK - ORSZÁGH LÁSZLÓ: A fegyvernek! svábok asszimilációja

Füzes Füzesabony Kálmánd Kápolna Keményfok Kenderes Kompolt Kunhegyes Makiár Mánd Nagykörű Pecze-Szőlős Szolnok Tóttelek

T örökszentmiklós

Weis

Schuszter

Rittel, Szolomájer

Dornbach, Keimer,

Mohr

Becker

Fischer, Schlacher

Heim, Mohr

Schilling

Henn

Grossvald

Tanner

Kunczer

Kolmann, Krensmayer

Elbert

Pigler

Az utóbbi felsorolás alapján láthatjuk, hogy bár számos országrészből, sőt még külföldi németajkú területekről is érkeztek Fegyvernekre, a legnagyobb kibocsátó terület a Bácska, ezen kívül Buda környéke és Cegléd vidéke volt. Az anyakönyvekben több esetben ugyanazon származási helyet többféle módon, illetve nyelven láthatjuk feltüntetve (pl. a bácskai Orszállás/Stansics/Tannensütz). A fenti felsorolásban a települések magyar és napjainkban használatos elnevezését ismertetjük, mint pl. Bérezel helyett CeglédberceL

IV. Adalékok az asszimiláció feltérképezéséhez

IV. 1. A svábok letelepedésétől a 19. század végéig

Fegyvernek anyanyelvi és nemzetiségi összetételének változását a 19. század utolsó harmadától - az általában tízévente - megtartott hivatalos népszámlálások alkalmával követhetjük nyomon.44

Az alábbi táblázatból kiolvasható a németajkúak arányának folyamatos csökkenése a településen. A tendencia hátterében különböző társadalmi, gazdasági és történelmi okok húzódnak, amelyeket a továbbiakban tárgyalunk.

44 Magyarország településeinek népszámlálási-etnikai adatbázisa (Fegyvernek); https://mtatkki.ogyk.hu/

nepszamlalas_adatok.php

45 Az 1715-ös országos összeírás (Fegyvernek); http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/az-1715_-evi-orszagososszeiras;

Magyarország népessége a pragmatica

sanctio korában.

55. p.; http://konyvtar.ksh.hu/inc/kb_statisztika/Manda/MSK2/MSK2_012.pdf

A már korábban említett tényezők miatt átmenetileg pusztává vált Fegyvernek területén a török kiűzése, illetve a Rákóczi-szabadságharc utáni években indul el a népesség regenerálódása. A Puszta-Fegyverneken megtelepedő első majorsági cselédek, pásztorok a források szerint magyar származásúak voltak.45

Említésre méltó, bár csekély a szlovák elem megtelepedése a Baldácsy-birtokon, illetve a zsidóság, akik szintén másodlagos be46