Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
ADATTÁR - MÁKOS JUDIT: 115 éve született TABÁK LAJOS szociofotográfus. Szemelvények Tabák Lajos életéből
Szana Antal a harmincas évek elején Budapestre költözött, ahol baloldali ügyvédekkel együtt dolgozott, s egészen 1942-ig sok baloldali és kommunista ellen indított büntető eljárásban látta el a jogi védelem nehéz munkáját. Szana - feleségével együtt - Budapestről elég gyakran lejárt Szolnokra. Ilyenkor mindig találkoztunk és a mozgalom ügyeiről, feladatairól tájékoztatást kaptunk. Kardos 1928-1932 között (tehát betiltásáig) a magánalkalmazottak helyi csoportjában sok előadást tartott történelmi, filozófiai, földrajzi és közgazdasági témakörökben. Ezek mindenkor, és határozottan a marxista szemléletű ismeretterjesztést szolgálták. Fel is figyelt a rendőrség Kardosra. Többször belekötöttek előadásaink szövegébe, egy-egy mondatába, kifejezésébe. Emlékszem: Kardos mindig jól felkészült, kitűnően építette fel előadásait. Jó pedagógiai érzékkel rendelkezett: kezében fehér krétával, a fekete táblán rajzostérképen szemléltetéssel támasztotta alá, tette világosabbá mondanivalóját. Kardos Jenő elmélyülő, nagyon művelt, de rendkívül szerény, mások tudását, munkáját elismerő, megbecsülő elvtárs volt. Bármennyire is el volt foglalva a kenyérkereső munkában, mindenkor vállalta a mozgalmi feladatokat, és sohasem fogyott ki a kezdeményezésekből. Munkahelyi beosztása olyan volt, hogy gyakran el kellett utaznia Szolnokról. Mégsem fordult elő soha, hogy ülésről vagy előre megbeszélt valamely találkozóról elmaradt volna, hogy vállalt előadását meg ne tartotta volna. Emlékszem: akárhová ment vagy utazott, mindig „irodalommal" töltött táskát cipelt magával, hogy útközben is bővíthesse ismeretanyagát. Derűs, optimista hangvételű előadásait sokan, és szívesen hallgatták. 1929-ben vagy 1930-ban került vissza Szolnokra azelőtti diáktársunk, Schwimmer Ferenc, aki Csehszlovákiában /Brno-ban/ végezte egyetemi tanulmányait, majd itthon helyezkedett el - ahogy emlékszem - a Hungária Villamossági Rt szolnoki üzeménél. Schwimmer részt vett a csehszlovákiai kommunista mozgalomban. Hazajövetele után haladéktalanul felvette velünk a kapcsolatot (elsősorban Szanával, Kardossal és velem, mert mi voltunk azok, akiket a legjobban ismert), majd mi hoztuk őt össze az illegális mozgalom legaktívabb tagjaival, a magánalkalmazottak szakszervezetébe is beléptettük. Schwimmer előadásokat tartott, szervezte, bővítette a Vörös Segély-mozgalmat, vele is nagyon megerősödött a baloldal. A rendőrség kezdettől fogva figyelemmel is kísérte minden lépését, annál is inkább, mert külföldről jött vissza Szolnokra. Többször letartóztatták, megkínozták őt, majd el is ítélték. A börtönből kiszabadulva nem jött haza, hanem Győrbe ment dolgozni. Azután már nem találkoztam vele, s a sorsáról csak annyit tudok, hogy nem érte meg a felszabadulást. A Szana házaspár a harmincas évek közepe táján Budapestről visszaköltözött Szolnokra. A helybeli illegális mozgalom sokat nyert velük. Ekkor indítottuk be Kalocsai Béla fedezetével, és a szolnoki MTE égisze alatt a Verseghy-gimnázium tornatermében - azt a „tornaszakosztályi" sportmunkát, amely valójában a kommunisták által szervezett politikai szemináriumok megtartását fedezte. Ezekben Szanának és Kardosnak kiemelkedő szerepe volt. Emlékszem: az ő vezetésükkel vitattuk meg - majd vittük tovább - Dimitrovnak a 340
