Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)

ADATTÁR - MÁKOS JUDIT: 115 éve született TABÁK LAJOS szociofotográfus. Szemelvények Tabák Lajos életéből

A szolnoki kiállítási kísérlet nagy port vert fel. Még az akkori kormány is foglalkozott vele. Az volt a feltevésük, hogy egyenesen Moszkvából kapott fotóanyaggal „Űztünk" bolse­vista propagandát. Ez azonban megdőlt, mert a negatívokkal, és azok tartalmával bizonyítani tudtuk, hogy a fotók itthon készültek. Az eljárás során súlyosan latba esett a fotók cime is /Erőszak, Szociális berendezkedésünk magaslatán..., Magánut, tilos az átjá­rás..., Munkanélkül..., stb/. Tőlem a negatívokat is elkobozta a rendőrség, csupán 1945 után került elő az összes negati vjaim közül 3 db! A rendőrségi eljárás néhány eredeti aktája a felszabadulás után előkerült. Ezeket a Magyar Párttörténeti Intézet archívuma őrzi. Ezt figyelembe véve: 1966-ban Kassák Lajos, Lengyel Lajos, Gönci-Frühof Sándor, Bruck László és a Magyar Fotóművészek Szövetsége, illetve a szolnoki Damjanich Muzeum igazgatójának, Kapos­vári Gyulának a segítségével, az 1932-es anyag ismételt összegyűjtésével, rekonstrukció­jával mégis megvalósítottuk a szolnoki kiállítást, megnyitottuk azt, bemutattuk az utókornak, hogyan éltek Magyarországon a Horthy-korszakban a proletárok. Bemutattuk azt, amit 1932-ben a reakció megakadályozott. [...] Az 1966-ban megismételt kiállítást - eredeti 1932-es tervünk szerint - az a KASSÁK Lajos nyitotta meg, akit velünk együtt akkor letartóztatott a rendőrség. És tulajdonképpen azt mondta volna el a kiállítás megnyitóján, ami a már hivatkozott német szövegű anyagban olvasható. És gondoljuk meg, milyen bátor tett volt 1932 májusában az anyag egy részét könyvben kiadni, azzal a Kassák-féle előszóval, amelyben LENIN eszméire is hivatkozás történt. Ez persze olaj volt a tűzre. A reakció állandóan figyelt bennünket. Kassák Lajos ellen évről-évre bírói, ügyészi eljárás volt, engemet évről-évre be vittek a rendőrségi fog­dába, majd 1942 áprilisában Miskolcra internáltak, az ottani börtönbe, ahonnan három havi elzárás után egy büntető-századdal kényszermunkára küldtek ki - más mintegy két­száz politikai fogollyal - a szovjet frontra. Én úgy maradtam életben, hogy 1943 januárjá­ban a Don-menti frontszakaszon átszöktem a szovjet Vörös Hadsereg oldalára, - ahol a hadifoglyok ezrei körében évekig antifasiszta nevelő munkát végeztem. Kedves Ihrke Elvtárs! Sajnálom, hogy amikor Szolnokon jártak, nem találkozhattak a szolnoki Muzeum igazga ­tójával, Kaposvári Gyula elvtárssal, aki akkor külföldön volt. De megbeszéltem vele: Amennyiben Önöket érdekli a mi szociófotó-anyagunk, azt - mintegy 60 db-ot - kb. 50x60- as nagyításban újra elkészítve, készséggel rendelkezésükre tudjuk bocsátani a DDR-ben való bemutatás végett. Abban a reményben, hogy a közöltek, illetve az anyagküldemény meg fog felelni várakozásának, maradok igaz elvtársi üdvözlettel: /TABÁK Lajos, EFIAP:/ Forrás: XIV. 18. Tabák Lajos irathagyatéka 319

Next

/
Oldalképek
Tartalom