Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)

ADATTÁR - MÁKOS JUDIT: 115 éve született TABÁK LAJOS szociofotográfus. Szemelvények Tabák Lajos életéből

szavalat következett, utána operaénekes. Aztán a robbanás! A Nyomdászok 40 tagú sza­valókórusa /Bpestről/ lépett a dobogóra. A Munkásotthonból átjött tömeg tapsvihara kö­szönti őket, az úri nép, látni lehetett, kissé nyugtalan volt, nem tudták mire vélni a sok proli népet a szokatlan helyen... Idegfeszitö csend. A kórus egyik tagja előrelép és mondja; Petőfi Sándor két versét - Ku­tyák dala, Farkasok dala - adjuk elő. A hatás óriási. Következik: Kassák Lajos verse: Mes­teremberek... És amikor a vers utolsó sorában 40 ember, 40 munkásember ajkából elhangzik erőteljesen és tagoltan, hogy „RÓMÁBAN, PÁRIZSBAN, MOSZKVÁBAN, BERLINBEN, LONDONBAN ÉS BUDAPESTEN" - a prolik dübörgése és tapsvihara a vers megismétlését követeli, és azonnyomban jött is az ismétlés! Erre a jelen volt burzsujok észbe kaptak. Felugráltak, kiabáltak, „mi ez kérem, mi van itt!?" Kertész Miklós elvtárs is feszengett, mondván: „baj lesz ebből Tabák Elvtárs...!" És ami érdekes, a rendőrség, szokása ellenére, - hiszen az Úri Kaszinóról volt szó - nem küldött ki rendőrtisztet és detektivet ellenőrizni. De a prolik tüntetése nyomán egy-kettőre meg­jelent maga a rendőrkapitány és Dr. Alexander Imre alispán. Berontottak a nagyterembe, ahol a szavalókórus éppen belekezdett elmondani Ady Endre: Hadak utján c. versét... A rendőrkapitány /úgy emlékezem Bán volt a neve/ ordit: Abbahagyni, a termet kiüriteni. Lépjen elő a rendező! Kertész Miklós szoc-dem. képviselő elnézést kér az alispántól és a rendőrkapitánytól. Őt is meglepték a történtek - mondotta nekik -, a rendezésért azonban, illetve a műsorért, a szavalókórusért, egyedül Tabák Lajos ur a felelős. Erre az alispán, a rendőrkapitány: Hol az a Tabák? Mire én, zsebemben a rendőrségi engedéllyel, csendben elébük lépve közöltem, hogy engedélyt kaptunk az előadásra, s a bejelentett műsortól nem tértünk el, és csupán azok szerepelnek, akiket bejelentettünk. A rendőrség azonban sem a műsort, sem a szereplőket nem kifogásolta! Erre az alispán a rendőrkapitányhoz fordult: Mit csináltak maguk kérem, hogyan adhattak engedélyt bol­sevista propagandára? Gyalázat...! A rendőrkapitány válaszol: Méltóságos Uram, ugylátszik félrevezettek bennünket, hiszen ki gondolhatott kérem arra, hogy az Úri Kaszinóban ilyesmi előfordulhat...? Az alispán, ismét felém: Maguk kérem megszentségtelenitették ezeket a falakat, a mi Úri Kaszinónk nagytermében őseink emlékét... Elkezdtem neki mondani, hogy Petőfi, Ady verseket elő­adni mindeddig szabad volt, ezektől nem alacsonyodik le az Úri Kaszinó sem... Mire ismét ordítva, felém... Ki az a Petőfi, ki az az Ady...!? Kapitány úr, vigyék be ezt a Tabákot és tanítsák őt rendre, tiszteletre...! A közben odaérkezett rendőrök, detektívek a termeket kiürítették, s engem bekísértek a Tisza-parti főkapitányságra. Kihallgattak. Elvertek, összerugdostak. Mondtam: itt van nálam a rendőrkapitány által aláirt engedély. Csak az történt, ami benne van. Azt felelték, eljárást indítanak ellenem, átadnak az ügyészségnek. /Kellemetlen volt nekik az ügy, hi­szen az engedélyt nem lehetett letagadni! Elengedtek. Késő este volt, mire visszaértem az Úri Kaszinó épületéhez. A szavalókórus éppen akkor fejezte be műsorát - az Úri Kaszinó mögötti parkban, az eltávolított prolik tömegének nagy tetszésére... 312

Next

/
Oldalképek
Tartalom