Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
ADATTÁR - HORVÁTH GERGŐ: Id. Bedekovich Lőrinc újabb munkái az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában
Hiányoznak a munka elejéről az összesítő területi adatok, és a geometra csak egy településnél (Jászalsószentgyörgy) tüntette fel őket a rajzon. Emellett a kijelölt területek pontos beazonosítása is igen nehézkes: néhány településnél (pl. Mihálytelek, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma) még egész jól felismerhetők, néhánynál (pl. Karcag, Kisújszállás) már csak némi utánajárással határolhatok be, a legtöbb esetben viszont kiegészítő kutatás nélkül gyakorlatilag lehetetlen megállapítani a területek helyét, mivel a főmérnök ehhez a munkáján semmilyen támpontot nem adott. A rajzok így főleg a települések és a Jászkun Kerület erdőgazdálkodással kapcsolatos kutatásaihoz szolgáltatnak kiegészítő információkat. A második, kisebb jelentőségű rajz egy öröklési ügyhöz kapcsolódik.44 A főmérnök még 1813-ban kapott megbízást, hogy az elhunyt Almási András után maradt jászberényi tanyaföldet fiai45 között egyenlően ossza fel, ugyanakkor erre 1817-ig nem került sor. Emiatt az egyik fiú kérte a főkapitányt, hogy a mérnököt rendelje ki újra, mivel már a szomszéd földtulajdonos (feltehetően) rokonok elszántják az ő földjeiket is. Az ismételt felkérés ellenére a kérelmezőnek további másfél évet kellett még várnia, mire a főmérnök valóban elvégezte a rá kiszabott munkát.46 A rajz a végletekig egyszerű (még a terület szűkebb behatárolása is hiányzik); lényegében a főmérnök jogi ügyekben való részvételéhez szolgál adalékokkal. 44 MNL JNSzML IV. 1. b. Fasciculus 4. 2315/1818. 45 A kérelmező szó szerint „nagy atyánk"-ként hivatkozik az elhunytra, ami felveti annak a lehetőségét, hogy az unokái voltak az elhunytnak. 46 A főmérnök a munkáját csak 1818 októberében végezte el. 47 Ma Aranyhegyi lakótelep néven Kiskunfélegyháza része. A két Bedekovich közös munkái Id. és ifj. Bedekovich Lőrinc mérnöki munkásságának jelentős szeletét teszik ki a közös készítésű térképek. Ami bizonyos ezen munkákkal kapcsolatban, hogy a két szakember valamilyen formában megosztozott az elkészítésükben, azt azonban még elég nehéz megállapítani, hogy ez a munkamegosztás ténylegesen mit jelentett. Mivel ifj. Bedekovich Lőrinc munkásságával a kutatás igen keveset foglalkozott, ezért valószínűsíthető, hogy az ő tevékenységének részletesebb feltárásával lehetőség nyílik az apjával közösen készített térképek alaposabb elemzésére és így adott esetben a korábbi kutatási eredmények pontosítására. Mindebből egyébiránt az is következik, hogy a két Bedekovich által készített térképeket sem lehet majd egységes csoportként kezelni, azon belül is alkategóriákat kell majd alkotni. A kutatás során négy közös készítésű munkát találtunk: mindegyik az 1810-es években készült, mindegyik pusztát ábrázol, a négyből három pedig ugyanarra a pusztára vonatkozik. Páka pusztát47 a bérlői alapvetően legeltetésre használták és itt kapott helyett a Jászkun Kerület települései által közösen nevelt ménes is. A pusztán keresztül haladt a Pest-Szeged ország- és postaút, ami miatt már az 1780-as évek közepétől saját postaállomással is ren- 296
