Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
ADATTÁR - HORVÁTH GERGŐ: Id. Bedekovich Lőrinc újabb munkái az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában
települések területét a mérnök piros pontozással jelzi, emellett a Zagyva és a Tárná vize mély kék színű, a kisebb, erek és csatornák színe pedig türkizes. Sárgás-kékes színnel feltüntette még a vizek által időszakosan elöntött területeket is, valamint a szántóföldeket és az utakat; feliratai latin nyelvűek. A térkép jelentőségét a térségben található kisebb erek és csatornák, ezek folyásiránya, valamint néhány kevésbé ismert híd feltüntetése adja, hiszen ezek ábrázolása nem minden korabeli térképen jelenik meg. A másik hasonló jellegű munkája a Jászkunság ellentétes pólusára visz minket, ugyanis a Berettyó folyását ábrázolja a Kisúj szállás-Kar cag-Gyarmat-Ecseg négyeshatártól a mezőtúri malomig, mellette a Berettyó partjaival és a fenekével.15 A folyó megjelenítése a méretek miatt igen elnagyolt, ennek megfelelően a településeket a főmérnök csak a templomok szimbólumaival jelzi. Láthatók még a települési határok, az Ördög-árok egy része a Körössel, illetve néhány vízimalom helye; feliratai magyar nyelvűek. A térkép elkészítésének hátterét az adta, hogy Túrkeve új vízimalmot kívánt építeni, ami ellen Bihar vármegye tiltakozott. A nagykun település végül úgy döntött, hogy elfogadja a szomszédos vármegye érveit és a Berettyó szabályozásáig nem építik fel a malmot. 15 „Az Berettyó folyásának az I betűtől, a hol a Kisújszállási, a Kardszagi, Gyarmati és Ecsegi határok öszve jönnek a B pontig, vagy is a Túri malom allyáig: úgy azon folyás partyai, s feneki, és köz=regulázása darabjának le=írása" - Jelzete: MNL JNSzML IV. 1. b. Fasciculus 9.1528/1801. 16 Lásd a mérnök jelentését: MNL JNSzML IV. 2. Fasciculus 1.1948/1787. 17 „MAPPA Super controversiis primo inter Kerek egy háza et Baracs: deinde inter Opp: Jász Árok Szállás et Kun Szent Miklós excitatis; primae quidem capacitas efficit org. 4tas 2920379 alterius 248667 elaborata per Laurentium Bedekovich mppa Mense Julio 1787." - Jelzete: MNL JNSzML IV. 2. Fasciculus 1.1974/1787. 18 Kerekegyháza puszta térképével a későbbiekben foglalkozunk. Határviták ábrázolásai Bár a nagyobb jászkunsági határperek a 18. század első felében lezárultak, kisebb mértékű határ- és területi vitákra a későbbiekben is került sor. A mostani kutatás során öt olyan térképet sikerült fellelni, mely valamely határvitához kapcsolódik. Az alábbiakban az egyes térképek vonatkozásában csak a határviták leglényegesebb elemeit emeltük ki és eltekintettünk az egyes ügyek teljes bemutatásától. A fellelt öt térképből három a mai Bács-Kiskun megye területén levő pusztákhoz kapcsolódik. Mivel egymáshoz relatíve közel eső területekről van szó, a három térképhez kapcsolódó felmérési munkákat a főmérnök egy időben (1787 nyarán) végezte.16 Mindhárom térkép színes, felirataik latin nyelvűek. A sorban első, a Kerekegyháza és Baracs puszták, illetve a Jászárokszállás és Kunszentmiklós közötti területi vitákat együttesen ábrázoló színes térkép, melyet a geometra 1787 júliusában datált.17 Ábrázolása főleg a vitatott területre korlátozódik, de emellett, illetve a határok mentén a fontosabb határ- és viszonyítási pontokat, épületeket is ábrázolta a szakember. Mivel a terület Kerekegyháza puszta északnyugati részét mutatja be, a puszta saját térképén18 közöltekhez szolgálhat elsődlegesen kiegészítő információkkal. Részint kapcsolódik ehhez a munkához a második, 1787 augusztusában Bene és Baracs puszták közötti (Tatárszentgyörgy-Baracs-Bene hármashatártól Kerekegyháza-Baracs-Bene hármashatárig fekvő) vitatott területről szóló színes, latin 286
