Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
ADATTÁR - HORVÁTH GERGŐ: Id. Bedekovich Lőrinc újabb munkái az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában
A térkép jellege, típusa db Helyszínrajz 5 Pusztatérkép 1 Utak, hidak térképei 3 Földmérési munkák 2 A két Bedekovich közös munkái 4 Összesen 27 A kutatás során fellelt, iá. Bedekovich Lőrinchez köthető térképek A feltárt anyagokat azok tárgya, illetve jellege szerint csoportokba soroltuk, a továbbiakban pedig ezen beosztás szerint, rövid formában bemutatjuk őket, kitérve a keletkezésük hátterére, illetve azok esetleges korábbi vagy jövőbeli kutatásokhoz való kapcsolódásaira. A csoportok kialakítása során törekedtünk arra, hogy a térképek tárgyát, illetve jellege szerinti leglényegesebb jellemzőjét vegyük alapul. Ezt azért tartjuk fontosnak kiemelni, mivel bizonyos munkák könnyen besorolhatók más csoportokba is (lásd például Kerekegyháza puszta térképét, melyet a közös munkák közé soroltunk, holott a pusztatérképek közé is beilleszthető lenne), ezzel azonban a szakmai hagyaték vizsgálata, illetve értékelése során lényeges szempontokat zártunk volna ki. A fellelt térképek Vízügyi munkák A korszakban a Jászkun Kerület legkomolyabb természeti eredetű problémáját a szabályozatlan folyók, illetve azok rendszertelen kiöntései jelentették, id. Bedekovich Lőrinc neve pedig vitathatatlanul egybeforrt a Jászkunság 18. századi vízügyével, illetve a vízügyi problémák megoldására tett kísérletekkel. Mindhárom kerület heves küzdelmet folytatott a vízzel, hiszen a Jászságban a Zagyva és a Tárná, valamint azok számtalan csatornái és erei, a Nagykunságban a Mirhó-foktól5 eredően, a Kakat-éren keresztül a Tisza, míg a Kiskunságban zömmel a Duna és a kiöntései okoztak nem egyszer igen komoly károkat. Az árvízveszélyt esetenként növelték a vízimalmok is, hiszen a malmok működéséhez szükséges állandó mennyiségű és erejű víz biztosításához a települések zúgókat emeltek, amelyek a folyók vizeit visszaduzzasztották.6 A települések közötti folyamatos viták és a malmok létesítésére és beszabályozására tett központi kísérletek mellett id. Bedekovich 5 A Mirhó-fok a mai Abádszalók térségében, a Tisza bal partján kilépő csatorna volt, mely a Tisza vizét délkeleti irányban vezette el a Kakat-érbe. A vizet ez vitte tovább dél felé, a Nagykunság irányába, ahol a Kisújszállás és Karcag között elterülő Karajános mocsárban terjedt szét. 6 Ezzel kapcsolatban lásd még: SZIKSZAI Mihály: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei vízi- és hajómalmok történetéhez. In: Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve 17. Szolnok, 2002. 9-34. p. A hivatkozott rész: 12-13. p. 283
