Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
Eközben a korrupció felszámolása érdekében akár a párton belül is tenni akarók szinte kezelhetetlen ellenállásba ütközhettek, amit különleges érzékletességgel illusztrál a törökszentmiklósi MKP alapszervezetről íródott belső jelentés: „A párt megalakulásakor a vezetőség egy rablóbanda volt, amelyből sajnos még most is vannak vezető pozícióban. [...] A párt titkára Papp István volt, aki jelenleg az UFOSZ160 titkára, korrupciója kiszámíthatatlan. Papp István az összes barátainak meg nem engedett és szabálytalan módon földet osztott ki, [...] Ezen kívül 7-8 vagon búza és nagyobb mennyiségű here van a dologban, [...] A fent elsoroltak csak töredékét jelentik az ő piszkos ügyeinek. [...] A dolog felszámolása nem könnyű dolog, mert ha belenyúlunk legalább is háromszáz embert kell kirúgni. [...] Jelenlegi Mertz Péter titkár nagy népszerűségnek örvend. [...] Kérdeztem a titkárt, hogy miért nem számolja fel az egészet, a következő választ kaptam. Ez olyan mint a hínár ha belenyúl, húzza az egészet magával és olyanokkal áll szemközt, akik erősebbek mint ő és összeköttetéseik vannak és bármelyik pillanatban kitörik a nyakát. "161 160 Az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége helyi szervezetéről volt szó. 161 Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 274/17/55.1945. május 7. 162 Az esetről bővebben lásd: CSONGE Attila: Ki volt Szolnok városrendezési tervének atyja? In: Tisicum XXVI. Szolnok, 2018. 351-367. p. 163 MNL JNSzML V. 472. Szolnok város képviselőtestületének közgyűlési jegyzőkönyvei 1945. január 25. Nézzünk most meg egy-egy olyan, 1945 előtti és utáni esetet, ahol politikusok, hivatalnokok és kisemberek együttesen érintettek voltak olyan korrupciós botrányokban, melyek egymással is tökéletesen párhuzamba állíthatók. A háború előtti példa legyen az elhíresült szolnoki panamaper, mely az 1930-as évek elején pattant ki és egyre csak terebélyesedett. E városházi korrupciós ügyben közokirathamisítással és folytatólagosan elkövetett csalással és sikkasztással vádolták meg a város vezetőit és tisztviselőit. A háttérben bontott építőanyagok magáncélú felhasználása, ingyen fuvarok és még sok más szabálytalanság állt, lényegében a város vezetői közpénzből építtettek maguknak villákat. A szövevényes ügy a városi kertészektől kezdve szinte az egész városházát érintette. A városi főmérnököt nyugdíjazták, utódja öngyilkosságot követett el. Egy városi javadalmi hivatali ellenőr szintén öngyilkos lett. Fegyelmi eljárások indultak és hosszas pénzügyi vizsgálat folyt a városházán. Az újságok címlapon hozták a szaftos botrány részleteit. Végül 1935-ben Dr. Tóth Tamás polgármestert és Sárközy György városi tanácsnokot is menesztették állásából. Csakhogy a bírósági eljárások mind felmentésekkel, vagy legfeljebb enyhébb elmarasztalásokkal végződtek. Ezen ügy érintettjei közül senkit nem ítéltek letöltendő börtönbüntetésre.162 Eltelt tíz év, Szolnokra bevonultak a szovjet csapatok, a városházán új, kommunista városvezetés vette át az irányítást, és ha fellapozzuk a Szolnok városi közgyűlés 1945. január 25-i alakuló ülésének jegyzőkönyvét, akkor ott az alábbiakat olvashatjuk: „A Nemzeti Bizottság határozata értelmében a képesítés nem kelléke a főtisztviselői állások betöltésének, ezért inkább a képességre kell figyelemmel lenni, a vele született józan észre és ítélőképességre, nemkülönben a puritán becsületességre, különösen Szolnok városában, melynek neve a múltban országszerte meghurcoltatott a hírhedt panamaper során; [...] A köztisztviselői kar, [...] úgy gondolja, ott lehet folytatni, ahol abbahagyták. Nem uraimi Mi mást akarunk és ez a nép akarata."163 272
