Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Iratpusztulások Jász-Nagykun-Szolnok megyében az újkortól a legújabb korig
sok kastélyt államosítottak és különböző célokra használtak fel, a bennük esetlegesen fellelhető gazdasági iratok pedig relevanciájukat vesztették és gazdátlanokká váltak. így az esetleg fennmaradt családi és gazdasági levéltárak nagy veszélybe kerültek. Ezt a veszélyt érzékelte az Ideiglenes Nemzeti Kormány is, ezért 1945-ben a belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy az alispánok és törvényhatóságok a családi, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és egyéb gazdasági vállalatok levéltárainak megmentésére tegyenek lépéseket, nehogy a gazdasági átalakulás (ez alatt többek között a földreformot értették) következtében a helytörténet-kutatás szempontjából értékes források veszendőbe menjenek. Az Országos Levéltár felszólította Fodor László vármegyei alispánt és a törvényhatóságokat, hogy amennyiben a megye területén léteznek ilyen levéltárak, akkor azokról tegyenek jelentést.81 Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén is megindult a kutatás: minden település jelentésben számolt be arról, hogy van-e a területén elhagyatott családi vagy gazdasági levéltár. E jelentésekből az tűnik ki, hogy a megyében két családi levéltár tarthatott számot az érdeklődésre: gróf Szapáry Gyula levéltára a Tiszaburához tartozó Pusztataskonyban és a Horthy családé Kenderesen. 81 MNL JNSzML IV. 407. Alispán iratai. 11928/1946. Belügyminiszteri utasítás a családi, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és egyéb gazdasági vállalatok levéltárainak és irattárainak megmentésére. 1945. július 4. 82 Uo. Tiszabura főjegyzőjének jelentése a Szapáry család iratairól. 1945. július 27. 83 Uo. Kenderes főjegyzőjének jelentése a Horthy család levéltáráról és könyvtáráról. 1945. augusztus 8. 84 Uo. Kenderes főjegyzőjének jelentése a családi tulajdonban volt műkincsek őrizetbe vételéről. 1945. augusztus 25. 85 Uo. A közgyűjtemények országos felügyelőjének levele Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjához. 1946. május 17. 86 Uo. Tiszabura helyettes főjegyzőjének jelentése a Szapáry család levéltáráról. 1946. június 13. 87 Uo. Kunhegyes helyettes főjegyzőjének jelentése a Horthy-féle levéltári és könyvtári anyagról. 1946. június 15. 1945-ben ezek az anyagok még megvoltak. A Szapáry-féle iratokat a tiszaburai községházán helyezték el. Ennek a levéltárnak egy része ugyan elpusztult a második világháború alatt, a családi vonatkozású levelezéseket és a gazdasággal kapcsolatos iratokat azonban még sikerült biztonságba helyezni.82 A kenderesi Horthy kastélyt is feldúlták 1944-ben. A megmaradt levéltárat Kunhegyesre, a járási rendőrkapitányságra szállították.83 Egy 1945. augusztus 25-én kelt jelentés szerint a levéltári anyagot a család könyvtárával együtt összeszedték és a fasiszta szellemű könyvek felkutatásakor az egészet beszolgáltatták a hatóságoknak.84 Ez a lépés végzetesnek bizonyult. 1946-ban ugyanis a közgyűjtemények országos felügyelője érdeklődött a két meglehetősen értékes iratanyag holléte felől. Felszólította Horváth Pál alispánt, hogy a két levéltárnak fokozott védelem alatt kell állnia, ezért hasson oda Tiszabura és Kunhegyes elöljáróságánál, hogy azokat megfelelően tárolják.85 Amikor viszont az alispán közvetítette a rendelkezést a települések felé, az iratok és a könyvek már eltűntek. Tiszaburáról az a jelentés érkezett az alispánhoz, hogy a Szapáryféle levéltári és könyvtári anyag a rendőrség és a Tiszaburai Földműves Szövetkezet vezetőségének felvilágosítása szerint 1946 telén teljesen megsemmisült, mivel a papírokat magánszemélyek széthordták és eltüzelték.86 A Kunhegyesre került Horthy levéltár és könyvtár szintén megsemmisülhetett, azoknak hollétéről ugyanis a község helyettes főjegyzője 1946 júniusában már semmit sem tudott.87 Ha valóban fasiszta szellemű köny26
