Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
A kommunisták ugyanakkor a többi párt által alapított társadalmi szervezetekre is ferde szemmel néztek. Példának okáért saját ifjúsági szervezetüknek elsőséget szánva megjegyezték: „Az erőket szétforgácsoló s a demokratikus átnevelést akadályozó egyesületesdi helyett jöjjön az Egység. "144 - ami, lássuk be, nem éppen a civil önszerveződést bátorító hozzáállás, melynek lehetőségei a pártpolitika mindenhova beszüremkedése miatt rendkívül korlátozottak voltak. 144 Tiszavidék, 1945. október 25. Az ifjúsági egység mellett tett hitet a Madisz 145 Hasonló következtetésre jutott többek között Ernst-Wolfgang Böckenförde is, midőn megállapította: „Először különösnek tűnhet, hogy az ilyen erkölcsi adottságok és lehetőségek szintén egy államforma megvalósításának feltételeihez tartoznak. Ám ebben csak az a régi tapasztalat tűnik fel, melyről az állam- és államformatanban a XIX. század óta nagyrészt megfeledkeztek, hogy az emberi együttélés működőképes rendjét nem lehet csupán a szervezet, a részvétel, a törvényesség és az ellenőrzés kérdésének tisztázásával, vagyis racionális-technikai intézkedésekkel kialakítani és létrehozni, hanem ezek mellett ugyanilyen szükség van az etikai-normatív igazodási pontokra, azok megformálására és megvalósítására. Ami az egyének életében nagy jelentőséggel bír, sőt az élet sikere vagy kudarca kérdésében gyakran döntő, az a politikai együttélésben nem lehet jelentéktelen és elhanyagolható." BÖCKENFÖRDE, Ernst-Wolf gang: A közvetett/képviseleti demokrácia mint a demokrácia tényleges formája. [1982] In: TAKÁCS Péter (szerk.): Államtan. írások a XX. századi általános államtudomány köréből. Budapest, 2003.497-525. p. Hivatkozott rész: 523-524. p. 146 GRADVOHL, Paul - MARIÁN Béla - SZABÓ Ildikó: A folyamatosság forradalma, avagy a Kádár-korszakhoz való viszony szerepe a magyar politikai közgondolkodásban. In: Politikatudományi Szemle, Budapest, 1998. 2. szám 5-26. p. A szerzők az alábbi rendszerváltásokat különböztették meg írásukban: 1918: Az „őszirózsás forradalom"; 1919: a Tanácsköztársaság; 1919: Horthy hatalomra jutása; 1944: a Szálasi-féle nyilaskeresztes hatalomátvétel; 1945: a koalíciós időszak kezdete; 1948: a „fordulat éve", a Rákosi-rendszer stabilizálódása; 1956: a forradalom; 1956: a Kádár-rendszer kezdete; 1989: a rendszerváltás, tárgyalásos átmenet a demokráMíg egy polgári demokráciában a civil társadalom a hatalom patronálásától függetlenül, tehát autonóm módon létezhet, addig az 1945 utáni évekre épp az volt a jellemző, hogy az állampolgári részvétel a közügyekben sem az önkormányzatokban, sem a civil önszerveződés formáiban nem nyilvánulhatott meg pártirányítás nélkül. Az országos politikai erőviszonyokban bekövetkező antidemokratikus fordulat idején így helyben sem volt olyan intézmény, mely az állampolgároknak az állammal szemben támogatást és védelmet nyújthatott volna. g/ Demokratikus hagyományok és tiszta közélet A demokratikus választási rendszer, a jogállamiság, a szabadságjogok tisztelete, az önkormányzatiság és civil önszerveződés korabeli állapotán túl van egy tényező, melyre általában kevesebb figyelem irányul, ugyanakkor kétségtelen, hogy ez is része volt az 1945-ös demokráciakísérlet kudarcának. Ez a demokratikus hagyományok megléte, vagy hiánya, tehát lényegében a társadalom mentalitása, morálja. Talán egyeseknek meglepő lehet, de egy társadalom politikai és erkölcsi tradíciói meghatározzák a demokrácia kifejlődésének és fennmaradásának az esélyeit is. Amikor politikai, vagy morális tradíciót mondunk, akkor csak a megfogalmazásban teszünk különbséget, valójában ugyanarról a fogalomról van szó, ez ugyanannak a botnak a két vége.145 Magyarországon a 20. században összesen kilenc rendszerváltást éltek meg az emberek, amelyek az 1989-est leszámítva vesztes háborúkhoz, forradalmakhoz és azok leveréséhez kötődnek.146 Kijelenthető, hogy az egymást váltó rendszerek komoly demokrácia deficittel 267
