Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Mindenkinek fel kell ébrendi a szivárványos álmokból és a realitásokhoz igazodnia" - Gondolatok az 1945 utáni demokráciakísérletről
közötti második nemzetgyűlés, és az 1947-1949 közötti harmadik, diktatúrába torkolló országgyűlés történetére. Bevezetőjében lényegében rövidítve összefoglalja Standeisky körképét a korszakolás lehetséges módozatairól és aspektusairól.54 Megismétli ugyanakkor azon korábbi állítását, hogy a kor szereplői nem láthatták előre, miként halnak majd el a demokrácia csírái a szovjetek támogatta kommunisták vezetésével, s miként váltja fel 1948-1949-ben a diktatúra intézményrendszere mindazt, amit 1945-1947-ben felépítettek, ahogy azt sem láthatták, hogyan változik eközben az antifasiszta számonkérés politikai leszámolásokká.55 Palasik munkája emellett értékes adalékokkal szolgál a kor három parlamenti ciklusának intézménytörténetéhez, részletesen bemutatva a törvényhozás szervezetét, működését és üzemeltetését egyaránt, de első fejezetében a kor országos politikai életéről és főbb szereplőiről is alapos összefoglalást ad. 54 PALASIK Mária: Parlamentarizmustól a diktatúráig (1944-1949). Budapest, 2017. 55 Uo. 11. p. 56 CSIKÓS Gábor - KISS Réka - Ö. KOVÁCS József (szerk.): Váltóállítás. Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben. Budapest, 2017. 57 HORVÁTH Gergely Krisztián (szerk.): Vakvágány. A „szocializmus alapjainak lerakása" vidéken a hosszú ötvenes években 1. Budapest, 2018. Mindkét kötet az MNL-MTA-NEB együttműködése keretében életre hívott vidéktörténeti kutatócsoport jóvoltából jelent meg. 58 Az első kötet bemutatóján az ennél jellemzően sokkal mérsékeltebb álláspontot elfoglaló Rainer M. János ezen nézőpontokat is mindenképpen tanulmányozásra, tehát továbbgondolásra érdemesnek tartotta, https://neb.hu/ hu/beszamolo-a-valtoallitas-cimu-kotet-bemutatojarol Utolsó letöltés ideje: 2019. szeptember 3. 59 Ö. Kovács József szemléletének sarkalatos pontja, hogy már az 1945 novembere előtti helyzetre is „leplezett kommunista diktatúra"-ként tekint. Ö. KOVÁCS József: A hagyományos paraszti társadalom felszámolása. In: Rubicon 2018/9. Budapest, 2018. 76-81. p. 2017-ben jelent meg a Váltóállítás - Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben című tanulmánykötet56 is, majd ezt követte 2018-ban a Vakvágány - A „szocializmus alapjainak lerakása" vidéken a hosszú ötvenes években 1. című tanulmánykötet kiadása57 , melyek azért érdemelnek említést, mivel az 1948-ig tartó éveket egyértelműen a szovjetizálás bevezető időszakaként aposztrofálják. Ezek után már nem meglepő, hogy a második kötet szerzői közül többen is az 1946-1961, illetve az 1946-1962 közötti időszakot teszik meg vizsgálódásaik tárgyává, ezzel is jelezve, hogy 1945-1947-re, vagy 1945-1948-ra nem tekintenek önálló, akár korlátozottan demokratikus periódusként sem, s a kezdeti években nem egy demokratikus kibontakozás lehetőségét, hanem a kommunista hegemónia kiépülésének első, erőszakos cselekedetekkel tarkított periódusát látják. A közzétett írások közül több is rendkívül érdekes adalékokkal szolgál a vidék történetéről, illetve a Vörös Hadsereg és az MKP helyi szervei által elkövetett túlkapásokról, melyeket igen plasztikusan ábrázolnak. Másrészről viszont a szerkesztők szocialista történetírás mítoszainak ledöntése iránti vágya olyan érzetet kelt, mintha kizárólag a korszak áldozatainak szemszögét tekintenék hitelesnek, s így az eseményeknek is sokszor csak a negatívumait láttatják.58 Különösen igaz ez a tanulmányok egyik kiemelt témájára, a földreformra, mert az, a szerző/szerkesztő Ö. Kovács József értelmezésében nem egy létező társadalmi probléma kezelését célzó, hanem sokkal inkább a kommunista diktatúra alapját megteremtő esemény volt.59 Annak ellenére ragaszkodik ezen alapálláshoz, hogy 2015-ben a Rubicon oldalain és honlapján egyszer már igen éles vitát folytatott Barta Tamással, aki az árnyaltabb meg242
