Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Iratpusztulások Jász-Nagykun-Szolnok megyében az újkortól a legújabb korig
küldte meg kormánybiztosainak, hogy a trónfosztott dinasztiára vonatkozó minden emlékjelet semmisítsenek meg.60 Ez a lépés az uralkodóházzal való szakítást jelképezte. A világosi fegyverletétel után a bécsi kormányzat is minden kontinuitást meg akart szüntetni a forradalommal és a szabadságharccal, ez pedig az iratpusztulás egy meglehetősen sajátos módját eredményezte. A megtorlás és az abszolutizmus kiépítésének időszakában az úgynevezett „forradalmi rendelkezéseket” nem csak érvénytelenítették, hanem a fizikai megsemmisítésüket is elrendelték. Ezt a folyamatot a Jászkun Kerület példáján keresztül követhetjük nyomon. 60 HERENDI József: A Jászkun-Kerületek a függetlenségi harcz alatt 1848- és 1849-ben. Cegléd, 1901. 7. p. 61 MNL JNSzML IV. 161. b. Nagykun Karcagi járási Cs. kir. kapitány iratai. Közigazgatási iratok iktatója. 132/1850. 4. p. 62 MNL JNSzML IV. 152. a. A Jászkun Kerület főkapitányának iratai (1849-1860). Elnöki iratok. (Továbbiakban: Főkapitány iratai.) 23/1851. Utasítás a Jászkun Kerület főkapitányának a forradalmi rendeletek megsemmisítésére. 1851. február 7. 63 MNL JNSzML IV. 152. a. Főkapitány iratai. 30/1851. Uy Mihály nagykun kapitány jelentése Jankovich György főkapitánynak. 1851. február 21. 64 Az irat szövegét idézi: HERENDI J. 1901. 6. p. Az eredeti irat levéltári jelzete: MNL JNSzML IV. 152. a. Főkapitány iratai. 43/1851. Nánási János levéltárnok jelentése a főkapitánynak. 1851. március 3. Herendi tévesen 1851. március 31-ét jelölte meg az irat keletezéseként. 1850 februárjában a főispán utasította a Jászkun Kerület elöljáróit, hogy az egyes községek levéltáraiból és jegyzőkönyveiből az olyan lapokat, melyek az „uralkodó ház ellen botrányos kifakadásokat tartalmaznak” vegyék ki oly módon, hogy a napirendi pontok sorszámában és az oldalszámokban ne maradjon üres hely.61 A rendelkezést decemberben gyakorlatilag megismételték, 1851. február 7-én pedig azzal a kiegészítéssel látták el, hogy a jegyzőkönyvekből azokat az oldalakat, melyek csak a „botrányos és népbosszantó” forradalmi rendelkezéseket tartalmazták, teljes egészében el kellett távolítani, ott viszont, ahol az inkriminált bejegyzéseken kívül magán- vagy közjogi tárgyak is voltak, csak a forradalmi rendelkezéseket kellett olvashatatlanná tenni.62 A forradalmi rendelkezések a trónfosztást követően született rendeleteket jelentették. Ezeknek az utasításoknak eleget is tettek a Jászkun Kerületben. A nagykun községek levéltáraiból és jegyzőkönyveiből például már 1850-ben eltávolítottak minden, az „uralkodó ház ellen intézett botrányos vagy sértő” iratot és jegyzőkönyvi cikket, és fel is küldték azokat Pest-Budára.63 1851 márciusában Nánási János kerületi levéltárnok is azt a jelentést tette a főkapitánynak, hogy a levéltárban lévő e tárgyú iratokat átadta a kerületi alkapitánynak. A Jászkun Kerület nemesi közgyűlésének jegyzőkönyveit pedig végleges formába öntésük előtt letisztázták és a „botrányos” tételeket e tisztázatok elkészítésekor eltávolították.64 Nem csak a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után keletkezett rendelkezéseket semmisítették meg. Üldözték a politikai röpiratokat és a forradalmi költeményeket is. 1851-ben Petőfi Sándor egy meg nem nevezett gúnykölteményét és „jóslat Ausztriának jövendője felől” című versét körözték a Jászkun Kerületben. A költő Ausztria című, 1848 júniusában keletkezett verséről volt szó, melyben megjövendölte, hogy Ausztria, mint Jeruzsálem fog elpusztulni, a császár pedig földönfutó üldözött lesz. A versek terjesztőit 22
