Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Politikai perek Karcagon 1945-1947
1931-ben az Ipartestületben és a Nadrágfenék kaszinóban is az orosz nép ellen lázított, azt mondta a hallgatóságnak, hogy Oroszországban emberhússal élnek.168 Orosz Pál ezt azzal cáfolta, hogy nem lehetséges, mert ő 1934-ben járt először Karcagon. És így tovább. Telt az idő, a bíróság május 25-re (szombatra) napolta el a tárgyalást. 168 Ilyen egyébként az 1932-33. évi oroszországi nagy éhínség idején valóban előfordult, lehet, ezzel kapcsolatban említette meg a lelkész is. 169 Hétfőtől-szombat estig. In: Karcagi Napló, 1946. június 1. 170 KURUCZ 1.1993.18. p. 171 Uo. 31. p. 172 Gyurcsek Jánost, akkori KÁLÓT elnököt is elvitték, s Szolnokon a rendőrségen kapott veréstől egyik fülére megsüketült. Nem írt alá semmit, hazaengedték. Kihallgatásáról, őrizetbe vételéről hivatalos feljegyzés nem készült. Nagy Mihályné sz. Gyurcsek Jolán szóbeli közlése. Az olvasottakból ítélve aznap addig nem látott hatalmas tömeg gyülekezett a főtér környékén, amelyet a szolnoki legénységgel megerősített karcagi rendőrség lezárt. A tárgyalást ekkor már a nagy tanácsteremben tartották. Németh Lajos rendőr százados csupán hatvan jegyet adott át Valu Balázsnak kiosztás végett169 , a többi jegyet a pártok kapták meg. A városházát és a főteret is rendőrkordon vette körül. Már a május 23-i tárgyalási nap után „tudtuk [írja Valu Balázs], hogy nem Orosz Pál ellen, hanem a római katolikus egyház ellen irányul minden [...] A május 23-ról május 25-re halasztott népbírósági tárgyaláson már félő volt a sok rendőr és az óriási tömeg. A valótlan vádra csak két tanú volt, míg Orosz Pál mellett mindenki. "170 A nép egyre gyűlt, majd egy a Madarasi út felől érkező fogat lovai megriadtak, megvadultak, a kocsis nem tudta megfogni őket és áttörték a kordont. Erre a rendőrök a kocsist kezdték verni, a tömeg a kocsis pártját fogta. Ekkor dördültek el a lövések. „A rendőrök lövöldözni kezdtek [emlékszik Kele János plébános171 ], ki fölfelé a levegőbe, ki meg le a kövezetre. Így történt, hogy egy kisfiút nyakszirten találtak, s holtan zuhant le egy fa tetejéről, ahová felmászott, hogy jobban lásson. Egy golyó pedig a bazaltkőről visszapattanva egy asszony combjába fúródott. A rendőrök között ismerős is volt, akire Balogh Annus néni kiáltott rá: „Ne lövöldözz te szemét, az anyád is itt van." A 13 éves Györfi Józsefet egy Mannlicher puskából kilőtt lövedék találta el, átfúrta a hátgerincét (a nyakán) és több szilánk fúródott az agyba. A tragédiát követő néhány óráról kétféle variáció is fennmaradt. A helyi (kommunista) lap szerint a tömeg „az ez után kihirdetett statárium és a népbírósági tárgyalások elhalasztását elrendelő dobolás után is csak órák múlva oszlott szét. " Kele plébános úr úgy emlékszik: „Óriási riadalom keletkezett, s a lövöldözések hallatára a tömeg feloszlott, s hazafutottak. Hirtelen csend lett a városban. " Az utóbbi a hihetőbb. Orosz Pál déltájban elment a rendőrségre, hogy most mit tegyen. Azt a választ kapta, nyugodtan induljon el Egerbe. Az emlékezések szerint Veress Zoltán gépkocsijával el is indult, de útközben letartóztatták és még aznap Szolnokra vitték. Hamarosan sokakat őrizetbe vettek és Szolnokra vittek, ahol veréssel próbálták meg őket hamis vallomásra rávenni, de ez nem sikerült.172 A Karcagi Napló 1946. június 1-i írása természetesen Orosz Pált tette felelőssé. „Súlyosan hibáztatjuk azt is, hogy Orosz Pált elvakult emberek őrizték. Mi szükség volt erre? Egyáltalán mi szükség volt erre az egész csúnya játékra? Nem gondolt arra az a néhány elvakult ember, hogy Orosz Pálnak komoly bajokat okoznak cselekedeteikkel? Orosz Pál nem gondolt arra, hogy éppen 227
