Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Politikai perek Karcagon 1945-1947
teljes vonalon támadásba lendültek, amelynek következménye sajtóper és lovagias elégtétel lett. Hogy „fegyver legyen a kezemben, [vallotta dr. Kiss Mihály] vállaltam Varga Zsigmond felszólítására a Nagykunsági Lapok szerkesztését. [...] Antiszemita célzat nem vezetett.” A lap egyébként kormánypárti (MÉP) irányú újság volt. Nagyon érdekes Madarász István megjegyzése és Rátz Jenő, valamint az általa képviselt politikai irányvonal említése. Rátz Jenő tábornok Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt, 1936 szeptemberétől 1938-ig a hadsereg vezérkari főnöke volt, a magyar katonai elit azon csoportjának tagja, amely a hadsereg kiépítésének és modernizálásának megvalósítását tűzte ki célul. A politikai elképzelésekben is aktivizálódó vezérkarból Rátz Jenő memorandumot juttatott el Horthy kormányzóhoz, amelyben „a háború lelki előkészítése érdekében földreformot, a nemzeti jövedelem elosztásának átszerkesztését, a zsidó „túlsúly” megszüntetését követelte. ”U2 Dr. Kiss Mihályt a helyi politikai ellenfeleknek sikerült átbillenteniük a „holtponton", s elindítani egy olyan okfejtés felé, hogy az ellene indított támadásokban komoly szerepük van a zsidóknak. Sem a rendőrségi kihallgatáson, sem a népbírósági tárgyaláson nem titkolta, hogy eme népcsoport bizonyos rétegeit nem kedvelte. „En se német - se zsidóbarát nem voltam!” - hangoztatta a népbírák előtt, tanulmányaim [a megfigyelés, és a tájékozódás] során a zsidóság gazdasági túltengését észleltem. Vagyoni helyzetük nem állt arányban a lélekszámúkkal. ” Itt már Rátz Jenő - jelzem a korszakban egyáltalán nem egyedülálló - vélekedése köszön vissza. Nincs rá konkrét adat, hogy mikor, de a doktor ekkor távolodott el a kormánypárttól s az ezt követő, 1940(-41)-ig tartó időszak az, amikor a személyéhez tapadt a nyilas és az antiszemita jelző. Természetét már korábban ismertetve nem lehet kétségünk afelől sem, hogy ez idő tájt vallott új politikai nézeteinek megfelelő harsánysággal adott hangot. A karcagi zsidóság történetéről írott könyvben antiszemita hangadóként említik143 : „dr. Kis [sic!] Mihály [...] a '30-as évek végére teljesen behódolt a fajvédő, nyilas eszméknek, valószínűleg [irodalomkedvelő ember lévén] egyes u.n. népi írók hatására.” Sietünk megjegyezni, hogy Kiss Mihály dühe nem csapott el addig, hogy megkörnyékezze a nyilas mozgalmat. Nem tudni miért, de 1939-ben ismét jelentkezett a Nemzeti Egység Pártjának Országos Szervezeténél. Felvették és valamivel később kinevezték a párt helyi elnökének; mint ilyen irányította vitéz Lipcsey Márton kampányát, aki 1939-ben nagy szavazattöbbséggel győzött Meskó Zoltán nyilaskeresztes-párti jelölttel szemben.144 Meskónak és pártjának is felajánlhatta volna a szolgálatait, de nem tette, sőt dr. Tóth Gyulával 1940 nyarán a helyi nyilas vezetők kiiktatását is megkísérelték, ám nem jártak sikerrel. 1940 októberében Imrédy Béla - Rátz Jenő korábbi vezérkari főnökkel - megalakította a Magyar Megújulás Pártját, melynek Karcagon Gy. Mihály vezetésével helyi alapszervezete alakult. 142 ORMOS M. 1998.182. p. 143 HERSKÓ M. 1997.135. p. 144 MEZEY B. - TÓTH A. S. 2002. 270. p. Dr. Kiss azonban ezt követően nem vett részt a helyi politikai mozgalmakban, még a kormánypártból is kilépett, mert mint írta: „a programból nemigen valósítottak meg semmit. ” Kilépésének igazi háttere ez volt, a pártvezetőség előtt azonban hivatali teendőire és el219
