Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Politikai perek Karcagon 1945-1947
Hasonló vétségek miatt került a népügyész elé Illés János, Papp Elek és Tárnái János karcagi lakosok ügye is. Illés János (sz. Tetétlen, 1911) hivatásos főhadnagy119 ellen Koltai Miklós feljelentése nyomán indult vizsgálat és eljárás. Koltai azzal vádolta az ekkor már családostól Budapesten élő tisztet, hogy őt 1943-ban feljelentette „a társadalmi rend erőszakos felforgatása és a honvéd tisztikar elleni izgatás" miatt, s emellett Illés „méltánytalansággal járt el" a zsidó javak és lakások kisajátításánál. A rendőrségi kihallgatásokon tanúk vallják, hogy Illés János 1942-43-ban alakulatával (minden bizonnyal a 10. honvéd gyalogezred egységével)120 vasútvédelmi feladatokat látott el Oroszországban, de őt és katonáit partizánvadászatra is bevetették. Kegyetlenkedéseiket állítólag a főhadnagynál látott fényképek igazolják. Több tanú (Ehrenfeld Ferenc, dr. Kertész Sándor, stb.) antiszemita kijelentéseket hallott tőle, ketten pedig azt vallják, hogy Koltai Miklós ellenében hamis tanúzásra akarta őket kényszeríteni. A Budapesten megejtett kihallgatáson Illés tagadta a tanúk állításait, kivéve, hogy néha valóban tett antiszemita kijelentéseket, de egyébként nem ártott senkinek. A Szolnokon 1947. április 9-én nyilvánosan megtartott tárgyalás csak a tanúk meghallgatásáig jutott. A folytatást elnapolták, a népügyész pedig 1947. július 22-én kelt levelében közölte a vád ejtését és az eljárás megszüntetését. 119 MNL JNSzML XXV. 22. NB 184/46. 120 A 10. sz. honvéd gy. e. kisebb egységekkel már 1942 nyarától hátországvédelmi, elsősorban vasútbiztosítási feladatokat látott el Oroszországban. Az egységet 1943 elején hazahívták, összeállították a 10/III-as zászlóaljat (a karcagi laktanyából), amely a 2. magyar hadsereg állományában került ki a Donhoz. - Néhai Szitha Lajos (1942-43-ban zls.) közlése az 1990-es évek közepén. Szitha nekem partizánvadász bevetéseket nem említett. Kiváló katona volt. 1944 őszén megsebesült, majd ismét (mint hadnagy) jelentkezett a frontra. Fogságba esett, s a sztálingrádi hadifogolytáborban egy hadifogolygyűlésen tett kijelentéseiért 25 évre (Gulag) ítélték. 1953- ban, Sztálin halála után tért haza. 121 MNL JNSzML XXV. 1. Szolnoki Népügyészség ir. 1947. 246/1947. sz. 122 MNL JNSzML XXV. 22. NB 76/47. (újrafelvétele), valamint NB 17/1945. és Nb. 115/1946. 123 Az 1944. március 19-i német megszállás után a vidéki városokban is őrizetbe vették a baloldali (kommunista és szociáldemokrata) érzelmű lakosokat. így került Tüdős Imre a karcagi rendőrség fogdájába. A Szolnoki Népügyészség iratai között találtam rá Papp Elek121 (41 éves) bereki fürdőtelep-vezető foglalkozású karcagi lakos ügyének nyomaira. A fennmaradt (egyetlen gépelt oldalnyi szövegű) irat szerint 1944 nyarán Papp Elek fürdő vezető feljelentett a csendőröknél két, ott bujkáló zsidó nőt. Nem lehetett valami meggyőző a feljelentés, mert Papp sem „előzetes letartóztatást, sem rendkívüli őrizetben tartást nem szenvedett", a népügyész pedig Nü. 3419/1946. számú határozatában az ellene „a 81/1945. M. E. sz. r. 15.§. 5. pontjába ütköző népellenes bűntett miatt folyó bűnügyben" indított nyomozást a Bp. 101.§. 3. pontja értelmében megszüntette. A népügyész záradéka „Minthogy gyanú merült fel, hogy a múltban jobboldali politikai magatartást tanúsított - az iratokat a magyar államrendőrség szolnoki államvédelmi osztályához teszem át. " Tárnái (Trunkó) János122 (sz. Karcag, 1896) rendőralhadnagy - Tüdős Imre bosszúja nyomán - első fokon az egyik legkeményebb büntetést kapta a népbíróság elé állított karcagiak közül. A feljelentő Tüdős Imre arra hivatkozott, hogy 1944 tavaszán, amikor őt letartóztatták123 , Tárnái rendőr-tiszthelyettes többször megalázta, az őt meglátogató 213
