Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)

TANULMÁNYOK - MUCSI LÁSZLÓ: Iratpusztulások Jász-Nagykun-Szolnok megyében az újkortól a legújabb korig

eltűntek az érettségi törzskönyvek, illetve hiányossá váltak a főnévkönyvek, a tanárkari és igazgatótanácsi jegyzőkönyvek, valamint az iktatókönyvek.53

Meg kell jegyezni, hogy az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára több folyóméternyi tanárkari jegyzőkönyvet őriz a Karcagi Református Nagykun Gimnáziumból, ezért valószínűleg a hiányok e téren mérsékeltek lehettek. Sokkal szembetűnőbbek Mezőtúr város levéltárának veszte53 MNL JNSzML VIII. 54. b. A Karcagi Református Nagykun Gimnázium iratai. Tantestületi jegyzőkönyv. 1944. december 26.

54 MNL JNSzML V. 343. b. Mezőtúr város polgármesterének iratai. Közigazgatási iratok. 1992/1946. Mezőtúr elöljáróságának jelentése a városi levéltár állapotáról. 1945. november 19.

55 MNL JNSzML VI. 501. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye királyi tanfelügyelőjének iratai. Bizalmas iratok. 1/1945. Jegyzői jelentés a falu iskoláinak állapotáról. 1945. január 24.

56 MNL JNSzML V. 273. Kisújszállás város polgármesterének közigazgatási iratai. 2647/1946. Kisújszállás elöljáróságának jelentése a városi levéltár állapotáról. 1945. október 25.

ségei. Mezőtúron a szovjet hadsereg hadifoglyokat helyezett el a városháza épületében, aminek következtében az irattárban semmi nem maradt épségben, és a felbecsülhetetlen értékű középkori oklevélgyűjtemény is teljesen megsemmisült.54

A forrásokból nem derül ki egyértelműen, hogy a dokumentumokat a szovjet katonák vagy az épületben elhelyezett

Besenyszög község 1933-1938-as közgyűlési jegyzőkönyve, amelyet valószínűleg a második világháború idején szétlőttek (MNL JNSzML V. 603. b. Besenyszög nagyközség iratai. Közigazgatási iratok.)

foglyok égették-e el, az viszont megállapítható, hogy ennek a sajnálatos esetnek köszönhetően a megye egyik legjelentősebb városának 1945 előtti története szinte alig kutatható. Kisebb települések esetében az iskolaépületek szolgálhatták a katonák céljait, akik sajnos ezen épületek igénybevételekor sem voltak tekintettel az ott talált iratok fontosságára. 1945. január 24-én Tiszavárkony jegyzője arról tájékoztatta a vármegyei tanfelügyelőt, hogy nem tudja megmondani, hány gyermek látogatta a római katolikus iskolát az előző tanévekben, mert az anyakönyveket megsemmisítették, az úgynevezett „vasúti iskola" pedig orosz terményraktár lett, ahol szintén elpusztították az anyakönyveket és minden más iratot.55

Az iratok pusztításának másik oka a vandalizmus volt. Kisújszálláson a szovjet katonák több ízben feltörték a városi levéltárat, majd oda behatolva az iratanyagot összeborogatták és leöntötték tintával.56

Jászberényben a városházán leszórták az állványokról és össze-vissza taposták az iratokat. A levéltári anyag körülbelül 80 cm magasságban hevert a padlón. Az itt őrzött oklevelek 10%-a eltűnt és összességében a levéltár 20%-a elpusztult. E viszonylag „csekély" veszteségek ellenére óriási gondot okozott a teljesen felforgatott levél20