Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Politikai perek Karcagon 1945-1947
mint elsőfőszervező hozta felszínre úgy a Meskó, mint a Festetics-féle szélsőjobboldali csoportokat Karcagon, és később ezeknek a csoportoknak összesítésekből, illetve töredékeiből született meg Karcagon a nyilas keresztes, illetve a Szálasi-féle párt. "84 84 S. Árpád pere, P. I. tanúvallomása. Gr. Festetics Sándor (1918-ban a köztársaság hadügyminisztere) 1934-ben alapította meg a Magyar Nemzetiszocialista Pártot, amely 1939-ben az Imrédy által megindított Magyar Élet Mozgalomhoz csatlakozott. In: ORMOS M. 1998. 38. p. és 200. p. 85 MNL JNSzML XXV. 22. NB 27/45. H. István pere. 86 „Gy. Mihály több alkalommal kapacitált, hogy lépjek be az ő pártszervezetébe, az Imrédy magyar megújhodás pártjába [sic!], azonban én arra hajlandó nem voltam." - S. Árpád vallomása. 87 Uo. P. I. tanúvallomása. 88 MNL JNSzML XXV. 22. NB 167/45/1. 89 ORMOS M. 1998.180-181. p. 90 MNL JNSzML XXV. 22. NB 253/1945. Sz. N. I. vallomása. M. I. 31 éves tanú úgy vall85 , hogy 1935-ben „beléptem a Hungarista mozgalomba, 1937- ben kidobtak [...] 1940. évben beléptem a Szálasi-féle nyilaskoresztespártba..." Ez eddig négy szélsőjobboldali csoportosulás, de a már idézett S. Árpádtól tudjuk, hogy Gy. Mihály vezetésével az Imrédy-féle Magyar Megújulás Pártja86 is igyekezett a városban tagokat toborozni. Az 1930-as évek második felétől a nyilas-mozgalom egyre erőszakosabban jelentkezett a politika országos porondjain, ehhez természetesen a vidéki városokban élő „testvérek" mozgósítására, összekovácsolására is szükség volt. Karcagon S. Árpád volt az (saját bevallása szerint 1938-ig), aki „mint vármegyei főszervező működött", és a csoportok ellenőrzése mellett a mozgalom kiszélesítése, azaz új alapszervezetek létesítése is feladatai közé tartozott.87 A propagandára nagy gondot fordítottak. Sz. Lajos (sz. 1902)88 gazdálkodó 1937-ben lépett a Meskó Zoltán vezette Nemzeti Szocialista Pártba, „amely később egyesült a gr. Festetics párttal. A Festetics pártba maradtam 1938 tavaszáig [...] az országgyűlési képviselő választáson a Pártvezető kibukott, s így Pártját országosan feloszlatta." (Valójában, felfigyelve a szélsőjobb térnyerésére, amit az 1939-es választási eredmények igazoltak, a Darányi-kormány a Meskó-Festetics-féle Magyar Nemzetiszocialista Pártot és a Szálasi-féle Nemzet Akaratának Pártját feloszlatta, de ezzel egy időben engedélyezte a Hungarista Mozgalom működését, amely név alatt ugyanazon erők szervezkedtek tovább.89 ) Sz. Lajost csatlakozása után pártiskolára küldték Debrecenbe. Elmondása szerint „dr. Schwaszta Gyula" előadásait hallgatták és az 500 hold feletti birtokok elosztásának programjával foglalkoztak. (Sz. kevéssé hihető állítása szerint antiszemitizmusról keveset beszéltek.) „Hazajőve az iskolából pártomtól propagandára kaptam megbízást és propagandista is voltam. Zöld inget viseltem és általában véve igyekeztem feladatomat elvégezni hol jobban, hol kevésbé jól." Sz. N. István90 az alapszervezet három másik tagjával együtt egyhetes tanfolyamon vett részt. Az Andrássy u. 60-ban Málnássy Ödön, Hubai Kálmán és Ruszkai (?) nyilas vezetők előadásait hallgatták. A képzés célja elsősorban a propaganda-tevékenység segítése volt: „A tanfolyamon megtanítottak arra, hogyan kell a párt érdekében agitálni, s én úgy tevékenykedtem, hogy amikor a kocsival mentem a tanyavílág között, úton útfélen elmondtam, hogy a Szálasi-féle mozgalomban hirdetett föld reform politikát [síd] úgy hajtják végre, hogy első sorban a zsidó bir205
