Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - CSIKÓS GÁBOR: Az 1945-ös földosztás arcai Jász - Nagykun - Szolnok vármegye három településének példáján
CSIKÓS GÁBOR AZ 1945-ÖS FÖLDOSZTÁS ARCAI JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE HÁROM TELEPÜLÉSÉNEK PÉLDÁJÁN Földreform? Bibó István, Mód Aladár, illetve Erdei Ferenc értékelése szerint 1945-ben a szovjetek képében megjelenő külső erő olyan történelmi feladatot végzett el, amely belülről régóta esedékes lett volna. Az 1945-ös földosztás ebben az értelmezésben tehát voltaképpen az 1848-as jobbágyfelszabadítás záró aktusa, sőt egy „új honfoglalás".1 Donáth Ferenc a földosztást egyenesen agrárforradalomként tárgyalta: „Az úri nagybirtok felosztása azonban több és más volt, mint csupán áttérés a mezőgazdaság egyik üzemi formájáról a másikra. A nagybirtokkal az a társadalmi-gazdasági intézmény tűnt el, amelyen a régi, az úri Magyarország nyugodott. A reform nélkül semmilyen társadalmi haladásnak nem lehetett szilárd alapja az országban. Lezárta a múltat egy nagy néposztály cselekvő részvételével. "2 1 BODY Zsombor: Az 1945-ös átalakulás értelmezési kánonjáról. In: Homoklapátolás nemesércért. A 70 éves Standeisky Éva tiszteletére. Szerk.: BALÁZS Eszter - KOLTAI Gábor - TAKÁCS Róbert. Napvilág Kiadó. Budapest, 2018. 44-58. p. 2 DONÁTH Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon. 1945-1947. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1969. 393. p. 3 PÉTER László: Miért éppen az Elbánál hasadt szét Európa? (A népi demokratikus rendszer társadalmi gyökerei). In: Párbeszéd Magyarországgal. Nyugat-európai és tengerentúli magyar tanulmányírók. Szépirodalmi Kiadó. Budapest, 1991. 225-252. p. Nem mindenki osztozik azonban ebben a narratívában. Kende Péter a bekövetkező eseményeket „a valódi Magyarország sarkaiból való kiforgatásaként" ismertette, Péter László pedig a rá következő diktatúra szempontjából értékelte a történéseket. Az 1956-ot követően Angliában élő történész arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi etatista politika tette lehetővé a növekvő állami beavatkozás könnyű elfogadását, a diktatúra gyors kiépülését. Megközelítésében a földosztás nem pozitív esemény, hanem a jogbiztonságra mért súlyos csapás, amit tetézett, hogy a parasztság az államtól földet ugyan kapott, de a tulajdonjog biztosítékai elmaradtak: „Nem hozott létre független kisbirtokos osztályt a földosztás. Éppen ellenkezőleg, jelentősen megnőtt a mezőgazdasági termelőknek a függése, sőt kiszolgáltatottsága az államhivatalnokokkal szemben. Agrárforradalmak alatt új birtokos osztály keletkezik és erősödik meg. Az 1945-ös földosztás során viszont éppen a tulajdon vált bizonytalanná. Egy új, a baloldali pártoktól függő helyi igazgatás a tisztviselők 'belátása' alapján, azaz önkényesen elvett birtokot osztott szét. "3 Ö. Kovács József kutatásai pedig a társadalmi tapasztalat feltárásával mikroszinten is demonstrálták a marxista narratíva és kortársi tapasztalatok összeegyeztethetetlenségét. Mivel az emlékezetpolitika szükségszerű normává avatta a „földreformot", annak társa161
