Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
Szamuely Tibor Általános Gépipari Technikum Mivel érdemelte ki Szamuely,260 ez „az aprótermetű, csupatűz, de mindig szerény fiatal újságíró, akitől rettegett a proletariátus ellensége, akit barátai, elvtársai csak Tibornak szólítottak",261 hogy három és fél évtizeden keresztül (1955 és 1990 között) oktatási intézmény viselje a nevét Szolnokon? Abban a városban, ahol 1919. május 1. és 3. között lezajlott ellenforradalmi akciót kegyetlenül és véresen megtorolták a vörösök, majd a Szamuely Tibor vezette vészbíróság: csaknem 50 főre tehető a megöltek és kivégzettek száma. 260 Szamuely Tibor (1890-1919) újságíróként dolgozott, majd harcolt az első világháborúban. Hadifogságba esett, ahol megismerkedett Kun Bélával, hazatérte után a Kommunista Párt egyik prominense. A Tanácsköztársaság alatt hadügyi népbiztoshelyettes és közoktatásügyi népbiztos. Neve összeforrt a terrorisztikus fellépéssel, a gyilkosságokkal. A bukás után elmenekült, majd öngyilkosságot követett el. 261 Szolnok Megyei Néplap, 1969. május 11. 7. p. 262 MNL JNSzML VIII. 62. c. Szamuely Iskola iratai 341/1955. Ünnepi beszéd, 12. p. Szamuely Győrött és Nyíregyházán is iskolák névadója volt, azonban ott valamivel alá tudták támasztani a választás érvényességét, hiszen Nyíregyházán született, Győrben pedig érettségi vizsgát tett. Szolnokon nem kellett indokolni, mivel az ötlet sem helyben született. 1955 októberében a Kohó- és Gépipari Minisztérium és az Oktatásügyi Minisztérium értesítette a 16. sz. Gépipari Technikum igazgatóját, hogy intézménye „a jövőben Szamuely Tibor nevét fogj a viselni", a névadót a november 7-i ünnepséggel együtt kell megtartani és az igazgatónak anyagot kell gyűjtenie az iskola névadójáról továbbá annak életét, munkásságát ismertetnie kell „a tanuló ifjúság előtt". Magyarázat nem érkezett, az ötletadó személyét nem ismerjük. A középiskola igazgatója, Boronkay György azonnal a Magyar Munkásmozgalmi Intézet segítségét kérte, ami postafordultával küldte is a beszéd elkészítéséhez felhasználható T. Szerémi Borbála szerkesztésében megjelent Szamuely-brosúrát. Boronkay 16 oldalra rúgó ünnepi beszédében a negyediken kezdte meg Szamuely életének ismertetését, a tizenkettediken pedig végre elért a szolnoki napok ismertetéséhez: „Május 1-én a román előőrsök benyomultak Szolnokra és a helyi ellenforradalmárokkal megszállták a várost, a szociáldemokraták pánikot igyekeztek kelteni, azt hangoztatták, hogy minden elveszett. Böhm Vilmos a vöröshadsereg főparancsnoka beszüntette a hadműveleteket. A kommunisták szembeszálltak a szociáldemokraták véleményével és a forradalmi honvédelem álláspontjára helyezkedtek. A magyar proletariátushoz apeláltak. A Budapesti Munkástanács elfogadta a kommunisták javaslatát és önkéntes fegyverfogásra hívta fel az ország népét. Két nap alatt több mint 30 ezer munkás és paraszt jelentkezett a zászlók alá. A kommunisták kimentek a tűzvonalba és a legveszélyesebb pontokon harcoltak. Sz.T.-t [Szamuely Tibort] a Szolnok visszafoglalására küldött csapatok élére állították. Mint egy évvel azelőtt Moszkvában és Kazányban most is félelmet nem ismerő példamutatást tanúsított a megszálló román katonaság és a városban garázdálkodó ellenforradalmárokkal vívott küzdelemben. A vörös proletárok nagy lelkesedéssel követték és elkeseredett harcban a románokat visszavetették a Tiszán túlra. Szolnokot felszabadították."262 Az iskola előtt 1959. március 21-én avatták fel Szamuely mellszobrát. 1990-ben a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt megyei választmánya fordult azzal a kéréssel a Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottságához, hogy a szobrot a Technikum 158
