Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
Az ügyet még tovább bonyolította, hogy Szattobekné pótmagánvádas kérelmet nyújtott be a Muhyak ellen, de azt mind a törvényszék, mind az ítélőtábla elutasította (B.VIII. 7792/1927/32.). 1925-től azonban Szattobekné már nem Szolnokon, hanem Gindly család község (ma: Tengelic, Tolna) állami iskolájában, majd 1927 végétől Babodpusztán (ma: Somogybabod, Somogy) tanított, 1935-ben pedig a szentliszlói iskolából vonult nyugdíjba.234 234 Tolnamegyei Újság, 1925. május 16. 4. p., 1927. december 10. 5. p. és Zalamegyei Újság, 1935. január 2. 2. p. 235 Kis Újság, 1948. március 26. 2. p. 236 Jászberény, házassági anyakönyv, 291/1919. 237 MNL JNSzML XV. 3. b. Politikai és jóvátétel! vonatkozású iratok gyűjteménye, Közigazgatási Bizottság iratai XI. 167/1920. Szilágyiné Brandt Viktória levele a tanfelügyelőnek, 1919. szeptember 18. és 1919. november 26-i jegyzőkönyv. 1945. január 13-án, 71 éves korában légitámadás áldozata lett. Budapesten nyugszik.235 „Beszéd közben a fejével bólintott" - Szilágyiné Brandt Viktória Talán a leginkább megmagyarázhatatlan Szilágy iné Brandt Viktória (1882-), jászberényi tanítónő esete, aki ellen azért indult fegyelmi eljárás, mert helyeselte férje előadását. Szilágyi József 1919-ben, a tanítói szakszervezeti gyűlések alkalmával négy valláserkölcsi előadást tartott („ célom az volt, hogy az embereket elgondolkoztatva közreműködjem esetleg egy jobb, mélyebb, tisztább erkölcsiség kialakulásában"), amelyeket a kommün bukása után egyház- és katolikusellenesként jellemeztek, és így informálták iskolája vezetését is. Szilágyi ellen nem indult vizsgálat, de ő - mivel szerinte mondandója „néhány pontját félreértették és félremagyarázták" - a felesége elleni eljárás miatt is mellékelte elmondott beszédeit, amelyek egyikén történt az a bizonyos bólintás. A Közigazgatási Bizottság által elrendelt és Vadász Károly vármegyei aljegyző vezette fegyelmi vizsgálat során Szilágy inét és számos kollégáját is meghallgatták. Szilágyiné légből kapottnak nevezte a vádat és egyáltalán nem érezte vétkesnek magát: „férjem előadásánál teljesen ki van zárva, hogy bólintottam volna, mivel nem helyeseltem egyáltalán, hogy férjem szerepelt". Az önmagát csendes és visszavonult életet élő, a nyilvános eseményektől és a politikától tudatosan távolmaradó embernek jellemző, frissen házasodott236 tanítónő szerint férje előadását egyébként általános rokonszenv fogadta. Mindketten úgy gondolták, hogy azok jelentették be őket, akik a beszédek után elsőnek siettek gratulálni s elismerésüknek kifejezést adni.237 A tanúk emlékezete szerint: • „felesége nem helyeselt, már csak a jó ízlése is tiltotta azt" - Szilágyi József • „én szemben ültem Szilágyinével a beszédeken, okvetlen feltűnt volna, ha bólint, de nem láttam, hogy bólintott volna" - Baumer János főgimnáziumi tanár • „szemben ültem s nem láttam bólintani s határozottan állítom, hogy nem bólintott, hanem akkor bólintott, mikor Szilágyi Orosszal szemben a vallást és klérust védelmébe vette" - Országh József főgimnáziumi tanár 152
