Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
„Szamuely Tibornak szellemét idézték” - Németh Gézáné „A szolnoki vármegyei közkórház női betegosztályán Kardos Róza és Németh Gézáné vádlottak és még többen egyik betegszobában, mint betegek együtt voltak 1920. évi április 23-án. Németh Gézáné vádlott 10-15 egyén együttes és folytonos jelenlétében, asztaltáncoltatás által szellemidézést végzett éspedig oly módon, hogy a jelenlévők mindenike a kezét az asztalra helyezte, melynek folytán az asztal mozgásba jött és a szellem jelenlétét kopogás útján jelezte. Németh Gézáné Szamuely Tibor szellemét idézte meg, s az asztallába kopogás után kijelentette, hogy a megidézett szellem azt jelzi, hogy május elsején a proletárdiktatúra újból kifog törni s a kommunisták fognak felülkerekedni. ”183 183 MNL JNSzML VIL 1. a. Szolnoki Királyi Törvényszék iratai, Büntetőperek iratai B.2681/5/1920., 1920. szeptember 7. 184 MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátétel! vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 283/1922. Főszolgabírói határozat, 2686/1920.1920. május 24. 185 „Másfél esztendőt kitöltöttem büntetésemből, amikor ujrafelvételi eljárás során a részletesen lefolytatott bizonyítás eredményéhez képest 1921. november 25-én hozott Ítéletével az első alapeljárás során hozott Ítéletet hatályon kívül helyezte és engem a vád és következmények terhe alól felmentett/' MNL JNSzML B.1591/1919. Joó Andor életútját ismerteti: FÜLOP Tamás: Joó Andor jászapáti járásbíró életútja a levéltári dokumentumok tükrében. In: BOJTOS G. - PONGRÁCZ Zs. Szolnok, 2019.101-112. p. 186 MNL JNSzML XV. 3. a. Politikai és jóvátételi vonatkozású iratok gyűjteménye, Alispáni iratok 283/1922. Ügyészségi vádindítvány, 1920. július 13., 4515/1920. k.ü. A gyorsított eljárásban nyolc hónapra ítélt Németh Gézáné és társai ellen indított per ítéletéből idéztünk. Egy ostoba szituációban elkövetett szerencsétlen kijelentés jól megérdemelt következménye volt mindez? De akkor miért tartották fogva büntetése után is, miért internálták és miért kellett még két év múlva is körülményeiről, állásáról jelentést tenni? Némethné már letartóztatásban volt, amikor a jászsági alsó járás főszolgabírája értesítette az alispánt 18 jászapáti és 1 törökszentmiklósi lakos őrizetbe vételével kapcsolatban. Némethné azért került a listára, mert „kommunista érzelmű” volt, aki „ártatlan embereket forradalmi törvényszék elé állított”J84 Ez utóbbi azért érdekes, mert férje, Németh Géza (1885- ) nemcsak politikai megbízottként, hanem a forradalmi törvényszék tagjaként is működött 1919-ben. Ekkor már Németh Géza megkezdte 15 éves fegyházbüntetését Joó Andor járásbíró meggyilkolásában való részvétel (felbujtás) miatt.185 Az ügyészség vádindítványa - izgatás bűntettében - 1920. július 13-án született meg. Ez alapján három vádlott volt: • I. rendű: Németh András, 21 éves, Kenderesen született, Szolnokon dolgozott géplakatosként, vörös tüzér volt; a szellemidézésen azt a kijelentést tette, hogy ő mindig híve lesz a vörösuralomnak, bármi is történjék vele • II. rendű: Kardos Róza, 18 éves, kecskeméti születésű, szentesi varrónő, aki a szellemidézés alkalmával az egyik jelenlévőt távozásra szólította fel, mert „ő nagy fehér, nincs ott helye, majd amidőn ő ezt kijelentette, hogy nem is lehet barátja Szamuely szellemének, mert az egy nagy hóhér volt, erre Kardos Róza a nemzeti hadsereg tagjaira célozva azt a kijelentést tette: »Az Istenit az anyjuknak, ezek is nagy hóhérok, akik most vannak«” • III. rendű: Németh Gézáné Kedves Karolin, 32 éves, aki a „tanácsköztársaság visszaállítása érdekében a magukat proletároknak nevező néposztályt a vagyonos osztály és a katonai osztály ellen gyűlöletre” izgatta186 142
