Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - BOJTOS GÁBOR: Történetek 1919-ből
Ez a szikra volt Garami beszéde, amely után Törökszentmiklósi és a szomszédos uradalmakat is végigrabolták különböző csoportok.173 testi sértés miatt Czifrát kivégezték. Szolnoki Munkás, 1919. április 19. 3. p. és MNL JNSzML XXXIII. 2. Fegyvernek halotti, 35/1919. 173 800 főre tették a fosztogatásokban részt vettek létszámát. Magyarország, 1928. január 28.8. p.; Ekkor, 1928-ban ítélték el Réti Jánost - mint a rablások vezetőjét - másfél évi börtönre. Uo. 174 MNL JNSzML VIL 1. a. Szolnoki Királyi Törvényszék iratai, Büntetőperek iratai B.2988/1921. és VADAI S. 72-73. p. 175 Az 1919. januári közállapotokról szóló jelentés szerint a vármegyében „Törökszentmiklóson a kereset híján és a megélhetés nehézségei és a zsidók és vagyonosok elleni uszítok miatt nyugtalan a lakosság. " MNL OL K 440 PTI 607. f. 31. ő. e. 176 „Láttam, amint a Zeisler boltját rabolták, portékáját felgyújtották, a tűz a tetőbe kapott, melyet szerencsére gyorsan kivonult tűzoltóink egy-kettőre eloltottak." VADAI S. 1928. 74. p. 177 Uo. 76. p. Három halálos áldozatot is követelt a nap. Az anyakönyvben a halál okaként „véletlen szerencsétlenség" szívlövés által, haslövés által és tüdőlövés által szerepel. Elhunyt Volner Sándor (MNL JNSzML XXXIII. 2. Törökszentmiklós halotti anyakönyv, 141/1919.), Majzik József (Uo. 142/1919.) és Szakái Jusztina (Uo. 145/1919.). A gyűlés befejezését követően szinte azonnal megverték a jelen lévő Olajos Pál lelkészt, Rácz Albert és Füzessy Elemér ügyvédeket, „botütésekkel tettleg bántalmazták és menekülésre kényszerítették". Joó József rendőrbiztost szintén üldözőbe vették „úgy, hogy az kénytelen volt a kaszinóhelyiségbe menekülni, ahol a nemzetőrök laktanyája volt és ott az ajtót magára zárta. A tömeg az ajtót verte, azt betörni igyekezett, mások az ablakokat törték be és a betört ablakon keresztül Iván József és H. Nagy János vádlottak Mannlicher fegyverből célba vették a bent levő Joó József rendőrbiztost, ki a lelövés elől úgy menekült, hogy az ajtón kiugorva a tömegen keresztül utat tört magának és a piac téren keresztül futva az ipartestület helyiségében rejtőzött el. Ezen menekülése közben ismeretlen egyének ásókkal, csákányokkal, gereblyével és botokkal ütötték, Kovács József vádlott nyakába kapaszkodott, hogy menekülésében akadályozva, ismeretlen egyén egy telt vizes kannával nyakszirten öntötte, mely bántalmazások következtében oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy 3 hónapig volt súlyos beteg."174 A fosztogatások elsősorban a helyi zsidóság üzlethelyiségeit érintették.175 Zeisler Oszkár kereskedő boltját feltörték, ingatlanai berendezését 500.000 korona értékben széthordták, ráadásul üzletét fel is gyújtották.176 Lusztig Jakab lakásának ablakán négyszer belőttek, majd kb. 400.000 koronás kárt okozva vittek, amit értek: pénztárcát, pálinkát, párnát és ruhaneműt. Schwarcz Hermann lakásába betörtek, annak ablakait beverték, fegyverrel fenyegették és pénzt követeltek tőle, azután - annak ellenére, hogy mindenét széthordták - tettleg bántalmazták. Feltörték és kifosztották Rosenfeld Bernât raktárát, Altmann Mihály ékszerüzletét, Berta József kereskedését és lakását, Német (Klein) József lakását. Az üzletek és magánlakások mellett célpontok voltak a kocsmák és az italmérések is - Róth Sándor és Zoór József intézményeit is tönkretették. Polgár Józsefné kúriáját is útba ejtették: „H. Nagy János fegyverét a sértett leányára, Polgár Ilonára ráfogva attól a lakás és pince kulcsát követelte, a tömeg pedig a raktár ajtaját feltörte és onnan a kastélyból mintegy 200.000 korona" értékű ingósággal távoztak. Vadai főjegyző a tatárjáráshoz hasonlította az akkori állapotokat.177 140
