Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
nincsenek - a fentebb felsorolt többi forr, tszéki közeg egyéni jellemzéséül a következők érdemelnek megemlítést: Kis Gábor elnöklő csizmadia vérszomjas ember volt, a tanácskozásokban mindenáron halálos ítéletek hozatalára törekedett, hogy erre nem került sor, csupán annak tulajdonítható, hogy Kisújszálláson a proletár törvénykezés aránylag rövid ideig tartott. 1919. évi április közepétől április 29-ig, a román hadsereg bevonulása napjáig, tehát úgyszólván csak egy pár napig, másik oka pedig az volt a vérontás elkerülésének, hogy a lefegyverzett és megfélemlített polgárság vakon engedelmeskedett a proletárdiktatúrának és aggódva került minden ellenkezést a vörös rémuralom embereivel. - Kis Gábor e kegyetlen lelkülete különösen Farkas László kisújszállási gazdálkodó, volt tart.32 hadnagy ellen megindult bűnvádi eljárás során nyilvánult meg, kinek ugyanis azt a tényét, helyesen mulasztását, hogy a hadiszerei beszolgáltatása alkalmából a lakásán feledékenységből visszamaradt kézigránátot pótlólag be nem szolgáltatta, az ifj Oláh Gábor, Bacsó András szavazótagok, Staudner Gyula jegyző és dr. Tóth István helyettes vádbiztos részvételével 1919. évi április hó 19-én megtartott forr, tvszéki ülésen annak ellenére, hogy a vádbiztos Farkas László ellen fegyvereltitkolás címén csupán 2 hónapi fogházbüntetés kiszabását indítványozta, ellenforradalmi cselekménynek minősítette s nevezettet mindenáron kivégeztetni akarta s habár e szándék az ülés többi szereplőinek ellenvéleményével szemben meg is tört, mégis az ő agitáló befolyásának tulajdonítható, hogy ez esetből kifolyólag a forr, tvszék Farkas Lászlót 10 évi fegyházra ítélte. 32 tartalékos 33 Asztalos a Kisújszállási Városi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács tagja volt. 34 Árvaszéki ügyekért felelős helyi tisztségviselő. Asztalos László nyugalmazott vasutas minőségében [olvashatatlan szó], földműveléssel foglalkozó, általában nyugodt vérmérsékletű csendesebb viselkedésű, színtelen kedélyű, gyönge paraszt, ki e legkevésbé harcias tulajdonokat rejtő természete dacára s annak ellenére, hogy eredetileg csak 2 hónapi katonai kiképzésben részesült, végigszolgálta a világháborút. Már a Károlyi-kormány idején néptanácsos lett. Tagja volt a Magyarországi Szocialista Párt kisújszállási szakszervezetének s e szervezet ellenőrző és végrehajtó bizottságának. Innen választatott be a szovjetbe33 még két ízben is, majd később egészségügyi népbiztos lett. Mint a forr, tvszék tagja, inkább az enyhe felfogást képviselte Kis Gábor elnök kíméletet nem ismerő szigorával szemben. G. Szabó Lukács volt árvaszéki népbiztos34 és forr, követtanács-tag mindig jó viselkedésű, szorgalmas, tisztességes, józan életű kenyérkereső egyéniség volt a tanácsköztársasági uralom előtt s hogy ennek árja magával sodorta, könnyen befolyásolható mivoltának tulajdonítható, mely gyenge oldala forr, tvszéki bírói működésében különösen megnyilvánult. Szilágyi Lajos, a bölcselkedő földmíves, ki minden parasztból urat, tanult embert szeretne nevelni azzal az okoskodással, hogy a gazdálkodás képezi minden tudomány alapját. Magával meghasonlott ember, ki mindig a sorsa igazságtalansága miatt zúgolódik, többre tartja magát, mint ami, magasabb célokra hivatott az eke szarvánál. Ily nézet közben foglalta el, a forr, tvszéki bírói széket, melyben különösen a szegények ügyei iránt volt igen érzékeny, amint mondotta: Mindig védője voltam a szegényeknek, most itt az ideje, hogy 228
