Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai

Nem elvitatható tény, hogy a Tisza Szálló és Gyógyfürdő felépült és megkezdte műkö­dését, a település pedig a korabeli társadalom egy részének vonzó turisztikai és kulturális célpontjává vált, miként az is megállapítható, hogy az évtized végére Szolnok fejlődése országos elismeréseket hozott a városnak és a város vezetésének. 1929 nyarán a város, hogy az utóbbi években elért eredményeit országos és nemzetközi szinten is bemutathassa, egy nagyszabású kiállítás szervezésével kívánt a hazai és nemzetközi figyelem középpont­jába kerülni. Szolnok 1929. augusztus 14. és szeptember 2. között adott otthont a Tiszavidéki Országos Kiállításnak. Az előkészületek már júniusban megkezdődtek, az ese­ményről a Budapesti Hírlap külön tudósításban számolt be: „A vidéki városokban eddig ren­dezett körletig vagy országos kiállításokat nagyságban, szépségben és jelentőségben messze felülmúlja az a szinte páratlan ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és kulturális seregszemle, amelynek [...] a nagyszerűen fejlődő tiszaparti város, Szolnok lesz színhelye [...]. A Tiszavidékfejlődő iparának és nagyszerű kereskedelmének bemutatása már maga is jelentős esemény, itt azonban csak keret, ér­dekes színfolt abban a kiállítási városban, amely a szolnoki vásártéren épül, díszes, művészi pavillonokból, amelyek között épp úgy megtaláljuk majd a megyei városok épületeit, mint Török- és Görögország nemzeti pavillonjait, a Tiszavidék mezőgazdaságát és kulturális eredményeit. Almásy Sándor főispán és Tóth Tamás dr. polgármester hathatós támogatása, Szolnok város és a megye pá­ratlan áldozatkészsége azonban még mást is eredményezett. Telépítenek egy házat, a jövő magyar parasztházát, svájci rendszer szerint, de magyar stílussal, melyet olcsósága (2000 pengőbe kerül mind össze), higiénikus volta, könnyű felépíthetése predesztinál a népszerűségre. Glock Tivadar tá­bornok, a Ludovika Akadémia tanára vezetése mellett lejátsszák a szolnoki csata színhelyén az isa­­szegi csatát, drámai és opera- előadások lesznek budapesti színészekkel és népünnepségek. Glock Tivadar megfesti és itt bemutatja a kormányzó hősi halált halt öccsének, Horthy Szabolcs volt főis­pánnak küzdelmét a kozákokkal és hősi haláláról festett nagyszabású kompozíciót. Egy pavilion a magyar találmányokat [...], egy másik a nemrég elhunyt nagy tudós, Hild Viktor nagy értékű régi­ség-gyűjteményét mutatja be. A kiállítás előkészületei máris olyan nagy hírre tettek szert, hogy kü­lönböző érdekeltségek tíz kongresszusuk helyét Szolnokra és időpontját a kiállítás idejére tették. "140 140 Budapesti Hírlap, 1929. június 21. 7. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. április 2.) 141 Friss Újság, 1929. július 26. 2. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. április 2.) A készülődés egyre nagyobb sajtófigyelmet kapott, egy hónappal később a Eriss Újság tudósítása szerint Szolnok bemutatkozása és sikerei „a magyar akarás diadalát" jelképezik: „Mert a magyar akarásnak a diadala az, hogy ebből a sáros, elhanyagolt tiszaparti faluból, amelyet csak a hivatalos írások neveztek városnak, Magyarország egyik legmodernebb, legfejlődőképesebb városa lett. Szolnok állandóan építkezik. Ezekben a nyomasztó időkben szerte a városban mindenfelé épülő házak, zöld bokrétás gerendák, amiknek tetején pántlikák mutatják, hogy újra egy épület került tető alá. Széles, nagy uccák sima aszfalttal, a Tisza partján túl strandfürdők, jól menő színház, mozgalmas élet az ipartestületben" - ezek jellemzik a város közéletét az országos sajtó szerint.141 A polgármesterrel készített interjúban Tóth Tamás arról számolt be, hogy a kiál­lítás „óriási területet ölel fel, ebbe a területbe beleesnek a fa és fémipari szakiskola, a polgári fiúiskola, a régi vásártér és a MOVE-sportpálya. A területet már körülkerítettük és hatalmas pavillonok épülnek fel a körülkerített részen. Az összes munkálatokat kizárólag szolnoki kisiparosok és munkások végzik. A kiállítás igen nagyszabású lesz, részt vesznek azon az összes állami üzemek, a dohány jövedék, a 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom