Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
téglagyárban. A pályázatok bontására november 25-én délután 4 órakor, nyilvánosan került sor a városháza közgyűlési termében. 1926-ban végre megindulhattak a külföldi kölcsönből finanszírozott szolnoki nagyberuházások. Az év első, január 18-i közgyűlésén, az első napirendi pontban tárgyalta meg a képviselőtestület a Tisza Szálló és fürdő beruházásának ügyét, a Hegedűs Ármin és Bohm Henrik által készített kivitelezési terveket és az építkezésre kiírt nyílt pályázat eredményét.67 A szolnoki városvezetésnek nem véletlenül esett a választása Hegedűs Ármin és Bohm Henrik mérnökök tervezőirodájára, akik ekkor már országosan elismert, nagy tapasztalatokkal rendelkező szálloda- és fürdőépület-tervező mérnököknek számítottak.68 A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő terveinek elkészítésénél a mérnökök a hagyományos szimmetrikus építészeti alkotásoktól alapvetően eltérő megjelenést dolgoztak ki, melynek eredményeként a Tisza partján megépített épület az erőteljes neobarokk formaalkotás mellett összességében egy jól kiegyensúlyozott, aszimmetrikus kompozíciót teremtett. Amíg a tervezőiroda által készített pöstyéni, kiskunfélegyházi és egri fürdőépületek elsősorban gyógyfürdő-jellegűek voltak, addig a szolnoki fürdő inkább tisztasági fürdő-jellegű, tovább bővíthető épületegyüttes volt, és „a vidéki városok új fejlődési és szociális beruházási programmjainak megvalósított eredményé"-nek számított. A nemzetközileg is elismert tervezőmérnökök által készített szálloda és fürdőépületek bemutatására a Magyar Építőművészet folyóirat 1928-ban külön lapszámot szentelt. A bemutatott épületek sorában a Szolnokon elkészített „városi 'Tisza' szálló és fürdő a Tisza partján, a monumentális új parkban épült meg". Szolnokon 1927-ben egy funkciójában sokrétű, modern és impozáns, vendéglátási, idegenforgalmi, kulturális, rekreációs és gyógyászati célokat egyaránt szolgáló épületegyüttes született: „Az épület szállodai, vendéglői, fürdő és úszócsarnok részből áll, amelyekből az úszócsarnok csak később fog felépülni. A fürdő 67 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 1107/1926. kgy. sz. 68 Hegedűs Ármin (Szécsény, 1869. október 5. - Bp., 1945. június 29.) és Bőhm Henrik (Várpalota, 1867. április 10. - Bp., 1936. október 23.) tervezőmérnökök 1896-ban nyitották meg közös tervezőirodájukat. Mindketten vállaltak önálló megbízásokat is, de számos esetben együtt készítették terveiket. Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin irodája már a századfordulót követően jelentős épületeket tervezett. Ezek közül kiemelkedik a budapesti Szervita téren 1906-ban felépült, egykori Török-bankház épülete, mely pártázatos, díszes, hangsúlyos attikafalával kelt feltűnést. Hegedűs Ármin 1911 és 1918 között - Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral együtt - részt vett a legjelentősebb hazai fürdő és gyógyszálló, a budapesti Gellért Szálló építésében is, annak késő szecessziós stílusú terveit készítette. Több fürdőépület és szálloda is köthető a tervezőpároshoz. Pöstyénben terveik alapján 1915-ben építették meg a Thermia Palace gyógyszállót, a szecessziós jellegű Irma-gyógyfürdőt és a Pro Patria fürdőkórházat. Építészeti stílusukra a szecessziót követő neobiedermeier, a neobarokk és az eklektikus stílusjegyek is jellemzők. Az 1920-as évekre a megszerzett tapasztalatok alapján a Bőhm és Hegedűs tervezőiroda több jelentős fürdő és szálloda építési tervének elkészítésére kapott megbízást. Ebben az időszakban építészetüket már egyértelműen a neobarokk stílus jellemezte. A kiskunfélegyházi Városi fürdő és szálloda kétemeletes fő tömbje egyértelműen barokk kastélyokra emlékeztet. Az ugyancsak általuk készített békéscsabai Városi fürdő- és szállodaépület hegyes szögű saroktelekre épült, a fürdőcsarnokban pedig egy nagyobb és egy kisebb, elliptikus alaprajzú medence épült. Egerben ugyancsak a termálfürdő köthető a tervezőpáros nevéhez, melynek épülete leginkább egy barokk kúriára emlékeztet. Vö: KONTHA Sándor (Szerk.): Magyar művészet 1919-1945.1-2. kötet, Akadémiai Kiadó, Bp., 1985. 327-367. p.; ÚJVÁRI Péter (Szerk.): Magyar zsidó lexikon. Bp., 1929. (Online: http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ 2018. február 28.); BŐHM és HEGEDŰS: Fürdők és Szállodák. In: Magyar Építőművészet. XXVIII. évf. 1928. 1. szám 1-42. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_MagyarEpitomuveszet_ 1928/?pg=0&layout=s 2018. február 28.) 84
