Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
bízhatóbb gazdákat s más polgárokat, azok fehér kar- és kalapszalaggal jelölték meg magukat s fegyveres közbiztonsági szolgálatot teljesítettek. Amikor a vörösek pár nap múlva visszatértek, Bornemisszát Budapestre küldték pénzért. Amíg Budapesten járt, az általa a polgárőrségről készített névsor a vörös parancsnok kezébe került, amikor visszatért, Bre uer vörös parancsnok elfogatta, a polgárőrség összeállítását ellenforradalmi puccsnak nyilvánította, ezért a Jászladányban működött vésztörvényszék Bornemisszát halálra ítélte, rajta a halálos ítéletet nyomban végre is hajtották, akként, hogy 5 terrorista katona szolgálati fegyveréből egyszerre rálőtt. A terroristák állítólag Kálmán Herman, Varga Gábor, Csonka János, Kelemen Atilla, és Kovács N. az áldozat összerogyása után rárohantak a hullára, ékszerét, ruháját elrabolták, a hullán volt kabát zsebében talált sajtot és sonkát ott a helyszínen megették. Ugyanezen, helyen45 1919. május 22-én 12-16 főből állott terroristacsapat, mint ellenforradalmárt kivégezte Szőllősi István46 kiskörűi községi bírót akként, hogy a nyakára hurkolt kötéllel felhúzták egy fára s a fán himbálózódó testet nagy örömrivalgással brutális módon rángatták, cibálták. 45 Jászladányon 46 Helyesen: Szőllősi Miklós 47 Helyesen: Szobotka Dezső. Állatorvos és mezőgazda, a Tiszaföldvári Izraelita Hitközség tagja volt. Martfűpusztán mintagazdaságot működtetett. 48 jászjákóhalmi Berényi Sándor, Békési Ferenc, G. Pap László, Mezei Mihály, és Krizsán Ferenc vörösök 1919. április 29-én Szlobodka Dezső47 tiszaföldvári lakos kastélya előtt megjelentek. Berényi Sándor katonai lőfegyverével, minden előzetes szóváltás nélkül közvetlen közelről a fürdőszobában mosakodó Szlobodka Dezsőre kétszer rálőtt, Szlobodka menekült, ekkor harmadszor is rálőtt. Midőn ez alatt Szlobodkáné távbeszélőn segítséget kérni akart, Berényi fenti társai a távbeszélő vezetéket leszedték és elvitték. 1919. július 21-én, amikor a vörös hadsereg a román hadsereget visszaszorította és Pusztakengyel tanyát megszállotta, több vöröskatona a Blaskovich-majorban tartózkodó Léderer Károly pusztakengyeli lakos 24 éves fiát, Léderer Pált elhurcolta és a pusztakengyeli Léderer-kastély közelében agyonlőtte. Dohy Gábor jákóhalmi48 helyettes községi főjegyzőt, 1919. május 4-én Helm Gyula ottani községi jegyző, a jákóhalmi direktorúm elnöke, Csőke Antal asztalos és Lukácsi Béla asztalos, direktóriumi tagok feljelentették az akkor Jászberényben működött terrorcsapatok parancsnokának azért, hogy a vörösök május 2-i menekülése után a vörösőrség visszamaradt tagjaiból a megbízhatatlanokat kiselejtezte és helyettük másokat alkalmazott. A tanácskormány egyes rendeletéit dobszó útján érvénytelennek nyilvánította. A még ismeretlen terrorcsapat parancsnok egy szakaszból állott vörös tengerész csapattal nyomban Jákóhalmára indult Dohy Gábor elfogása végett, akit azonban Lukácsi Béla már elfogott s a vörösdandár parancsnokhoz Ujszászra vitte. Onnan elvitték Szolnokra Szamuely elé, aki a vasúti kocsiban pár pillanat alatt kihallgatta, s nyomban agyonlövette. 235
