Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
ruházási összegemelési kérelemmel fordultak a városhoz. Az építési bizottság, mely „az előterjesztést több ízben hosszas és beható tárgyalás alá vette [...] megállapította, hogy a többlet költségek ily mérvű megnagyobbodásáért elsősorban a tervező műépítészek felelősek, kiket az építési vállalkozókkal együtt az a felelősség is terhel, hogy az építkezés mind a mai napig nem nyert még befejezést"?1 Az építési bizottság a kiadások megnövekedéséért azért nem érzett felelősséget, mert a túlmunkákat „igen sokszor már csak olyankor közöltettek a bizottsággal, amikor már foganatosítva voltak, s a bizottságnak ilyen esetekben adott helyzettel kellett számot vetni [...], ezen kívül olyan munkálatok is végeztettek az építkezésnél [...] amelyek [...] a bizottsággal még mindezidáig sem közöltettek, azok elvégeztetéséhez ennek folytán hozzá sem járulhatott". Az építtető bizottság azonban nem javasolta a tervezőkkel és a kivitelezőkkel kötött szerződés felbontását, mert álláspontja szerint „az építkezés mai - befejezés előtti - stádiumában a szerződés felbontása esetén okvetlen igénybe veendő bírói eljárás nemcsak még jobban késleltetné az építkezés mielőbbi befejezését, s ez által a további késedelem újabb kárt okozna a városnak, hanem az ide vonatkozó bírósági megítélés ismeretének hiánya a felmerülő és kétségtelenül nagy összegű eljárási költségek viselése ismét legalább is aggályossá, ha nem bizonytalanná tenné az ügy kimenetelét, azonfelül pedig alig megoldható nehézségeket támasztana a befejezési munkálatok technikai kivitelét illetőleg". Ezért a képviselőtestületnek azt tanácsolták, hogy „a tervező műépítészek, illetve építési vállalkozóval szemben a város a szerződésben lefektetett egyéb sanctiokat (sic!) alkalmazzon, amelyek újabb károk előidézése nélkül az eddigi esetleges joghátrányok elhárítására alkalmasak [...] minthogy a városnak ez idő szerint legjelentőségteljesebb érdeke az, hogy az építkezés most már mielőbb befejeztessék". Ennek tükrében a képviselőtestület érdemi határozat nélkül tudomásul vette az előterjesztést, de kinyilvánította, hogy „ragaszkodik az építkezésnek a már megállapítva lévő hitelkeretek között való befejezéséhez" 1927. december 3-i határidővel, s az újonnan felmerült túlmunkálatok és kiadások ügyét az épület átadását követően, a végelszámolás birtokában fogják felülvizsgálni. Végül is az építkezés utolsó szakasza 1928-ra húzódott át. A városi fürdőépítési bizottság februárban adott tájékoztatást a képviselőtestületnek arról, hogy a fürdő, étterem és szálloda bútorai, berendezési tárgyai, világító berendezései a helyükre kerültek, a gépek üzempróbája megtörtént, s néhány kisebb beszerzéssel a felszerelések teljessé váltak.82 A város a legjobb minőségű anyagok beépítésével valóban nem sajnálta a pénzt a Tisza Szálló kivitelezési munkálatainál, a falakra „linkrusta" utánzatú tapéta helyett valódi gipsz reliefek kerültek fa kerettel, az előcsarnokba tölgyfa lábazat, a főlépcsőkre szőnyegek, szőnyegtartó rudak, a szobákba és folyosókra igényes lámpák, a gőzkamrába lépcsőzetes fa fekvőhelyek, az egyik reprezentatív helyiség mennyezetére tölgyfa gerendák, az ajtókra számok, feliratok, táblák kerültek. 81 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 20829/1927. kgy. sz. 1927. október 28. 82 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 4212/1928. kgy. sz. 1928. február 29. 83 Polgármesteri jelentés Szolnok R. T. Város 1927. évi közigazgatási ügymenetéről és a közállapotokról. (Összeáll. Kerekes Sándor városi főjegyző) Szolnok, 1928. 44. p. A 1927. évi költségvetési adatok tanúsága szerint Szolnok az év végéig összesen 2.943.936 pengő 31 filléres kölcsöntartozást halmozott fel, és az 1928. évre esedékes tőke és kamatteher mértéke elérte a 418.951 pengő 81 fillért.83 Ebben a tartozásállományban a külföldi kölcsönök mellett meghatározó részt képeztek a Tisza Szálló és Gyógyfürdő gépi 90
