Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
banki jutalékok és kamatmegtérítések levonása után végül 37.596 dollár és 22 cent került folyósításra, amely összeget a Nemzeti Bank koronára átszámítva bocsátott a város rendelkezésére. A folyósított összeget a képviselőtestület döntése értelmében ismét szolnoki pénzintézeteknél helyezték el, 10%-os kamatmegtérítéssel.31 31 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 19199/1925. kgy. sz. 1925. december 30. 32 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 15622/1925. kgy. sz. 33 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 362/1926. kgy. sz. 34 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 1354/1926. kgy. sz. 35 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 15621/1925. kgy. sz. A külföldi kölcsönök révén megindított beruházások egyik kiemelt célja - ahogy ezt az új postapalota építésével kapcsolatban is kinyilvánította a város közgyűlése - a helyi munkanélküliség enyhítése és a szolnoki vállalkozók munkalehetőséghez juttatása volt. A város vezetése - ahogy ez más települések esetében is megfigyelhető - a forráshiánnyal küzdő lokális gazdaságot a hosszú lejáratú hitelek segítségével igyekezett lendületbe hozni. „A legutóbbi időben beállott gazdasági pénztelenség folytán a magánosok építkezései nem indultak meg olyan mértékben, mint azt várni lehetett volna és ezen munkaalkalom hiánya miatt előállott munkanélküliség enyhítése céljából Szolnok város képviselőtestülete minden rendelkezésére álló és pénzügyi erejét majdnem meghaladó beruházási programot fogadott el és annak keresztülvitelét meg is kezdette és ezen célra a külföldi kölcsön igénybevételével mintegy tizenhat mílliárdot irányzott elő. [...] Szolnok város közönsége minden erejét megfeszítve részt vesz az ország felépítő munkájában és építkezési programjának megvalósításával nemcsak locális (sic!), hanem országos célt is szolgál /\.J. "32 1926 elején megkezdődtek a beruházások, az előkészítések eredményeként döntés születhetett a Tisza Szálló és Gyógyfürdő, illetve a városi bérház kivitelezési munkálatairól is. Az 1926. évi városi költségvetési előirányzatában pedig már megjelent „szenvedő tőke" címén a város hosszú lejáratú kölcsöntartozásainak törlesztőrészlete és kamatterhe is, 2 milliárd korona összegben.33 A városi beruházások pályázatainak értékelésében, átszámításában és felülvizsgálatában közreműködő Marossy Imre műszaki főtanácsos és a mellette dolgozó mérnökök, műszaki szakközegek részére, akik „hivatalos órákon túl szabad idejük feláldozásával eredményes és nagy munkát végeztek el, az építkezések keresztülviteléhez hathatósan közreműködtek" a képviselőtestület „a külföldi kölcsönnel kapcsolatos egyes kiadások letétje" terhére 15 millió korona jutalmat állapított meg.34 Szolnok esetében is beigazolódott, hogy az első külföldi kölcsönből biztosított források nem lesznek elegendők a tervezett beruházások megvalósítására. így a kormányzat által 1926-ban engedélyezett 9 millió dolláros, 7%-os 20 éves futamidejű második Speyer-kölcsön igénybevételét Szolnok város közgyűlése 1926. október 18-án, a név szerinti szavazás során, egyhangúlag támogatta.35 Az újabb amerikai hitelekből Szolnok város részére 163.449 aranykoronát irányoztak elő, melyből 66.066 aranykorona összeget a sertésvágóhíd megépítésére, míg újabb 34.483 aranykoronát a gőzfürdő mélyfúrású artézi kútjának fúrására kívántak fordítani. További 150.000 aranykorona összegű hitelt kérvényezett a város a fa- és fémipari iskola, illetve internátus megépítésére. 73
