Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
A hitelből részesülő városok - a kölcsön feltételeit megállapító egyezmény alapján - az engedélyezett kölcsönök meghatározó részét jövedelmező, elsősorban városfejlesztési és közműüzemi beruházásokra, illetve vagyonszerzésre kívánták fordítani, de a nem jövedelmező beruházások is főként közegészségügyi, tudományos, oktatási, kulturális és városfejlesztési infrastrukturális beruházásoknak számítottak.25 A települések az összességében kiutalt kölcsönök több mint háromnegyedét jövedelmező, míg kevesebb, mint negyedét nem jövedelmező beruházásokra fordították. A hitelt igénylő városok ambiciózus terveket dolgoztak ki fejlesztési elképzeléseik megvalósítására, az elképzelések között a legnagyobb összegekkel szerepeltek a vasútépítési, iskolaépítési, vízvezetékhálózat-építési és csatornázási, villanytelep-építési, útburkolási, út- és járdaépítési, hídépítési, kikötőpart-létesítési, ármentesítési, közlekedésieszköz-fejlesztési célú ráfordítások. A közegészségügyi célú fejlesztések között találunk kórházi, tüdőbeteggondozó-, szülőotthon- és fertőtlenítő-intézet építési, temetkezési üzem, illetve szemétfuvarozási üzem létesítésésére vonatkozó elképzeléseket. A városfejlesztési koncepciók meghatározó része közvetve és közvetlenül is az idegenforgalomhoz kapcsolódott, így a külföldi kölcsönből a városok az infrastruktúra-fejlesztések mellett fürdőépítésre, valamint vendéglő és bérház építésére is kívántak áldozni.26 A Speyer-kölcsönök felvétele és az azok révén meginduló városi beruházások egybeestek a nagy gazdasági válság előtt tapasztalható rövid konjunkturális időszakkal, így a kedvező hatások helyi és nemzetgazdasági szinten is egymást erősíthették. 25 FÜLÖP T. 2017/1.136-140. p. 26 FÜLÖP Tamás: A „nemzeti haladás" külföldi kölcsönök által meghatározott útjai - az alföldi városok településfejlesztési lehetőségei a két világháború között. In: Comitatus Önkormányzati Szemle, 2017/2. 86-99. p. (Továbbiakban: FÜLÖP T. 2017/2.) 27 MNL JNSzML V. 400. Szolnok város képviselő-testületének iratai 9640/1925. Az új polgármester 1925 nyarán tájékoztatta Szolnok város közgyűlését arról, hogy a kormányzat lehetővé tette a városok számára a külföldi kölcsönök felvételét. Előterjesztésében - a városi tanács és az állandó bizottság javaslata alapján - egy „közegészségügyi szempontból nélkülözhetetlen" gőzfürdő és tiszai fürdő megépítésére, egy sertés vágóhíd létesítésére, a „Szolnokon is tapasztalható nagyfokú lakás hiányra tekintettel" két városi bérház felépítésére, valamint - a város saját villany telepére alapozva, a megnövekedett bevárosi forgalomra tekintettel - a két legforgalmasabb főútvonalon közlekedő „járati időhöz kötött személyszállító [...] villamos autójárat létesítésére" tett javaslatot.27 A beruházások összértéke elérte a 26 milliárd koronát, így a felveendő kölcsön összegét 2 millió aranykoronában határozták meg. Az előterjesztés megokolása szerint a javasolt beruházásokkal a város közönsége „általános közegészségügyi és kulturális hiányokat igyekezik pótolni, s azonkívül ezen beruházásokkal rendkívül fontos városgazdasági és nem kevésbé jelentőségteljes szociális érdekeket is szolgál". Szolnok város képviselőtestülete - a rendezett tanácsú városok döntő részéhez hasonlóan - név szerinti szavazással, egyhangúlag elhatározta, hogy az előterjesztésben megfogalmazott beruházások megvalósítására jelentősebb összegű külföldi hitelt vesz fel az amerikai Speyer-bankház által folyósított „Magyar Egyesített Városi Kölcsön"-ből. A közgyűlési határozat indoklása az elmúlt időszakban elmaradt beruházások városfejlesztési, 71
