Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai

tudományi doktorátust 1914-ben szerezte meg. Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, tüzérfőhadnagyként szerelt le 1918-ban. Még ugyanennek az évnek a végén Szolnok város szolgálatába lépett. Gyorsan haladt a szakmai ranglétrán, egy évig aljegyzői, majd 1920-tól tanácsnoki, 1921. május 21-től főjegyzői állást töltött be. 1925. június 20-án Zrumetzky Viktor váratlan elhalálozása után Tóth Tamást egyhangúlag választották Szol­nok polgármesterévé. Az ekkor mindössze 32 éves városvezető az ország legfiatalabb pol­gármesterének számított.21 Tóth Tamás beiktatása során „a város fejlődésének lehetőségeit" ismerve, „az életrehívást váró tervek születésénél" már közreműködve, „azok mielőbbi megva­lósulását munkálni elsőrendű kötelességnek" ismerte el. Első beszédében hitet tett a városfej­lesztési koncepció továbbvitele és megvalósítása mellett, de a fejlesztésekben a település teherbíró képességét figyelembe véve, a fokozatosságra hívta fel a figyelmet: „Tudjuk mi jól, hogy a megváltozott viszonyok a városias fellendülés sok megoldásra váró problémáját utalják most elénk, - ismerjük azoknak a hiányoknak kihatását, amiket megszüntetni, vagy pótolni alig odázható feladatnak látunk, de ha tekintetbe vesszük városunk fekvő vagyontalanságát s közterhekkel már eddig is túlon túl terhelt lakosainknak nyomasztó helyzetét, bárki is beláthatja kiviteli progra­munk időbeli beosztásának helyességét. Kijelentem és ígérem, hogy a város javaival való sáfárko­dásban egy pillanatra sem fogom szem elől téveszteni azokat az okos takarékossági elveket, miknek egyedüli helyes voltát [...] volt alkalmam megismerni és soha a város pénztárát kiadásokkal nem terhelem, míg azoknak szükségességéről és célszerűségéről meg nem győződöm." Tóth Tamás „a polgármesteri megbízatást" a maga részéről egy olyan „kötelezvénynek" tekintette, amelynek „becsülettel való beváltását" ígérte a város képviselőtestülete számára. 21 Tóth Tamás 1893. július 6-án született Szolnokon. Szülei, Tóth Csongor bankigazgató és Brisztella Anna öt fiúgyermeket neveltek fel. Érdekesség, hogy a gyermekek valamennyien „T" kezdőbetűs keresztnevet kaptak. Közülük Titusz fiatalon meghalt. Tihamér papi pályára lépett, nemzetközileg jegyzett pedagógiai író, pápai prelátus, majd élete végén veszprémi püspök lett. Tibor MÁV főfelügyelő, 1931-32 között szénellátásért fe­lelős kormánybiztosi tisztségig jutott, míg Tivadar, a későbbi polgármester bátyja, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium latin-történelem szakos tanára volt. A gyermekek hamar elveszítették édesapjukat, özveggyé vált édesanyjuk a mai Baross úti családi házban - amelynek falát ma már Tóth Tihamér püspök emléktáblája díszíti - nehéz körülmények között, katolikus hitben nevelte fel az öt fiút. Vö.: CSEH Géza: Dr. Tóth Tamás. In: Archontológia. Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási tisztségviselői 1876-1990. (Online: http://jnszmtisztviselok.hu/1876-1944/tisztviselokl876-1944/tothtamas/index.html 2018. február 15.); Az Est. 1935. november 10. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. február 15.) Polgármesteri jelentés Szolnok R. T. Város 1928. évi közigazgatási ügymenetéről és a közállapotokról. (Összeáll. Kerekes Sándor városi fő­jegyző) Szolnok, 1929.131. p. Szolnok új polgármestere fiatalos lendülettel és energiával vetette bele magát a város­fejlesztési munkálatokba. A stabilizációt követő általános gazdasági fellendülés mellett kedvező feltételeket biztosítottak ehhez a hosszú lejáratú külföldi kölcsönök, amelyekből elsősorban középítkezéseket finanszíroztak. Parkosították és rendezték a Tisza-partot, bá­baképző intézetet és kórházat, fa- és fémipari szakiskolát, elemi iskolákat, modern szállo­dát és gőzfürdőt, szegényházat építettek, két új katolikus és egy evangélikus templom épült ezekben az években, továbbá újjáépült és megújult az 1919-ben rommá lőtt szolnoki színház is. A város főutcáján a korban divatos Bauhaus stílusban korszerű postahivatalt építettek, a folyami és vasúti szállítmányozás összekapcsolása érdekében a déli Tisza-par­­ton gabonatárházat emeltek, aszfaltozták és csatornázták a belváros fontosabb utcáit. Lát­68

Next

/
Oldalképek
Tartalom