Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
választották Szolnok város polgármesterévé Zrumetzky Viktort, „a legagilisabb magyar polgármesterek egyikét", aki a román megszállás és a kommün után „rendkívül nagy lelkesedéssel és törhetetlen akaraterővel fogott hozzá Szolnok újjáépítéséhez"9 Zrumetzky Viktor - aki a legnehezebb években szolgálatot teljesítő Spett Ernőt követte a polgármesteri székben10 - 1921 és 1925 között volt a város vezetője, és az újjáépítési, szociális teendők mellett kiemelt feladatának tekintette a város pénzügyi helyzetének rendbetételét. Zrumetzky Viktor - másfél évtizeddel a helyi gimnázium befejezése után - Szolnok város szolgálatába állt, valószínűleg jó nevű ügyvéd, közjegyző és befolyásos városi képviselőtestületi tagnak számító apjának köszönhetően 1912. január 26-án - a hivatali ranglétra alsóbb fokait kihagyva, rendhagyó módon - élethosszig tartó időre a város főjegyzőjévé választották meg, majd Spett Ernő polgármester lemondása után 1921. május 21-én közfelkiáltással, egyhangúlag szavazták meg Szolnok polgármesterévé. A helyreállítás és az újjáépítés időszakában sokat tett a város fejlődéséért, tetteit „mérsékelt, okos előrelátás, a város érdekeinek istápolása, a belátás és a hozzáférhetetlen tisztesség" jellemezte. A helyi társadalomban közéleti szerepet is vállalt, igazgatója volt a Vármegyei Kaszinónak, és sportolóként vezető egyénisége volt a Tiszai Evezős Egyletnek. Polgármestersége idején állították helyre a proletárdiktatúra és a román ostrom alatt keletkezett károkat, újjáépítették a Vártemplomot és a Művésztelepet, és ekkor épült fel a szegényház is.11 Zrumetzky Viktor - a kortársak visszaemlékezése szerint - „ki9 Az Est 1925. április 29. 9. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. február 2.) 10 Spett Ernő 1878-ban született Mezőtúron. Középiskolái elvégzése után a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat végzett, majd doktorátust és ügyvédi oklevelet szerzett. 1905 és 1910 között Mezőtúr város polgármestere volt, de tisztségétől megvált, amikor a Mezőtúri Takarékpénztár igazgatója lett. Spett Ernő jelentős eredményeket ért el a nagykunsági város fejlesztése terén. 1914-ben, a háború kitörésekor katonai szolgálatra vonult be a budapesti népfelkelő hadosztályhoz, és huszárszázadosként teljesített szolgálatot a szerb és albán harctereken, hősies magatartását a „Signum Laudis" kitüntetéssel ismerték el. Harsányi Gyula polgármester leváltását követően 1918 decemberétől 1921 májusáig töltötte be a megyeszékhely, Szolnok város polgármesteri tisztségét. A legválságosabb időkben, a forradalmak és a román megszállás idején állt a város közigazgatásának élén, a Tanácsköztársaság alatt sem vonult vissza, majd 1919 augusztusában újra elfoglalta a polgármesteri széket. 1920 szeptemberétől azonban a képviselőtestületi közgyűléseken már nem jelent meg, mert visszaköltözött Mezőtúrra. A polgármesteri teendőket gyakorlatilag Zrumetzky Viktor főjegyző látta el helyette. Távolléte miatt az alispán fegyelmi vizsgálatot indított ellene, és külön fegyelmi eljárást folytattak le a szegényház, a járványkórház elhanyagolt állapota és a közélelmezés területén elkövetett mulasztások miatt. Bár Spett Ernőt végül felmentették a vádak alól, 1921 májusában formálisan is lemondott szolnoki polgármesteri állásáról. 1921 novemberében Spett Ernőt Mezőtúr városa ismét polgármesterré választotta, tisztségét tizennyolc esztendőn keresztül töltötte be. Városvezetői megbízatását közmegbecsüléssel látta el, tevékeny részt vett a város és a megye közéletben, nevéhez számos kulturális, egészségügyi és városfejlesztési intézkedés fűződik. 1939 tavaszán báró Urbán Gáspár főispáni kinevezésével megürült a mezőtúri választókerület mandátuma, és a kormánypárt programjával a Magyar Elet Pártja színeiben időközi választáson Spett Ernő bejutott a képviselőházba. Ezzel egyidejűleg azonban le kellett mondania polgármesteri tisztségéről, politikusként ugyanis nem lehetett tovább közigazgatási vezető. Szálasi hatalomátvétele után sem vonult vissza, sőt a szovjet hadsereg elől menekülő nyugati politikai emigrációban is szerepet vállalt. 1949. június 24-én a bajorországi Freyungban hunyt el. Vö.: Cseh Géza: dr. Spett Ernő. In: Archontológia. Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási tisztségviselői 1876-1990. (Online: http://jnszmtisztviselok.hu/1876-1944/tisztviselokl876-1944/ spetterno/index.html 2018. február 8.) HAEFFLER István (szerk.) Országgyűlési almanach az 1939-44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940. 307-308. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/ 2018. február 2.) 11 Csacai zrumovai Zrumetzky Viktor 1880. április 25-én született Jászberényben. Apja, Zrumetzky Béla, szolnoki királyi közjegyző, édesanyja érkesereői Andrássy Ida volt. Zrumetzky Viktor a Szolnoki Főgimnáziumban vé-64
