Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai

Szálló és Gyógyfürdő. Az 1920-as években a város modernizációja - jelentős részben a külső pénzügyi forrásoknak, illetve a fiatal, agilis és elkötelezett városvezetésnek köszönhetően - nemcsak infrastrukturális értelemben teljesedett ki; Szolnok országos gazdasági, turisztikai ismertségének és elismertségének megerősödése, s ezzel párhuzamosan identitásának megszilárdulása is ebben az időszakban vált kézzelfoghatóvá. Tanulmányomban a városfejlődés szempontjából ikonikus épületnek számító Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének történetén keresztül kívánom bemutatni Szolnok két világháború közötti település- és turizmusfejlesztési irányait.

A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő távlati látványterve. (Bohm és Hegedűs: Fürdők és Szállodák. In: Magyar Építőművészet. XXVIII. évf. 1928.1. szám 20-21. p.)

A városfejlesztés lehetőségei és irányai Szolnokon 1920 után

Az első világháború során, majd az azt követő években a magyar gazdaságnak és társadalomnak rendkívüli megpróbáltatásokkal kellett szembenéznie. A többéves háború kimerítette az ország gazdaságát, a katonai veszteségek mind az iparban, mind a mezőgazdaságban nehezen kezelhető munkaerőhiányt idéztek elő, a hátország életét súlyos áru- és nyersanyaghiány, társadalmi feszültségekhez vezető ellátási problémák nehezítették. 1919-ben az ország jelentős részét sújtó katonai megszállás, illetve a proletárdiktatúra, s annak megtorlása okoztak számottevő károkat mind az emberéletben, mind az anyagi javakban. A trianoni békeszerződés által előidézett területi- és népességveszteség rövidtávon nehezen kezelhető kihívást, illetve feldolgozhatatlan traumát idézett elő Magyarország számára. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása együtt járt az ország kedvezőtlen körülmények között bekövetkezett önállóvá válásával, a háború után alapvetően átalakult külpolitikai és külgazdasági körülmények megnehezítették az ország talpra állását. A korábbi külföldi hitelek elapadtak, a külkereskedelem gyakorlatilag megszűnt, az ország nem rendelkezett önálló fizetőeszközzel, vámvédelemmel, miközben a környező új nemzetállamok gazdasági blokádot vontak az új határok közé kényszerített Magyarország köré. Ezzel párhuzamosan szembe kellett nézni a gazdasági térszerkezet radikális megváltoztatásával, a magyar gazdaság nyersanyagforrásainak és infrastruktúrájának számottevő mértékű el62