Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Egy darab Európa a magyar síkság közepén" - A szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének városfejlesztési aspektusai
FÜLÖP TAMÁS „EGY DARAB EURÓPA A MAGYAR SÍKSÁG KÖZEPÉN" -A SZOLNOKI TISZA SZÁLLÓ ÉS GYÓGYFÜRDŐ MEGÉPÍTÉSÉNEK VÁROSFEJLESZTÉSI ASPEKTUSAI „Szolnokról csak az arzénpörökkel kapcsolatban beszélnek. Pedig ez a Tisza-menti szép városka többet érdemel ennél. Most jártam ott először s meg voltam lepve. Egy darab Európa a magyar síkság közepén. Bármelyik angol, francia, német, vagy amerikai ismerősömet bátran oda merném vinni, - egyenrangú bármilyen külföldi szép kis várossal. A város belterületén pompás aszfaltos utcák, utak, kifogástalan villanyvilágítás és a szép Zagyva, vagy Tiszahídról kedves kilátás a tavaszodé földekre. Túl a hídon fák közé temetve a szolnoki festőtelep házikói, odébb a gyárváros. Es új hotelje, a városi szálló, a 'Tisza' legelsőrangú. Hideg, melegvíz, artézifürdő, központi fűtés. Nem a rettegett, kietlen magyar vidéki szálloda törött parcellán mosdójával, pléh vödreivel, szétmázolt foltjaival a falon, hanem tisztaság, rend, ízlés és kényelem. Öröm lakni benne. Mögötte park és a csendesen folydogáló Tisza. így leírva úgy hallatszik mindez, mintha hirdetés volna, pedig csak örömujjongás. Valakinek az öröme, aki annyit szenvedett már kis magyar vidéki hotelekben és végül valahol kultúrát, ízlést talál. Másfél óra Budapesttől, kellemes ' weekend' -nek való hely."1 1 PÁSZTOR Árpád: Szolnoki mozaik. In: Pesti Napló 1930. február 18. 6. p. (Online: https://adtplus.arcanum.hu/ Letöltés dátuma: 2018. január 27.) 2 MÁTAY Mónika (szerk.): Méregkeverők. Korall, Bp., 2016. 331. pp. Ez a turisztikai agitációnak és városmarketing propagandának is beillő leírás 1930-ban jelent meg Szolnokról a Pesti Napló hasábjain. A glosszában felvillantott városképben, akár egy korabeli képeslapon, a fővárosból érkezett külső szemlélő első - idillikus-nosztalgikus hangulattal fűszerezett - benyomásai fogalmazódtak meg. A szerző e sajátos optikán keresztül - amely persze a távolságból eredően elsősorban a pozitívumoknak engedett teret - az alföldi település kilenc évtizeddel ezelőtti idegenforgalmi vonzerejét képező látványosságokat ragadta meg. A szolnoki bíróságon zajló, súlyos társadalmi problémákat jelző tiszazugi arzénes perek ellenfényében szinte felértékelődött a folyók, a hidak bája, a táj szépsége, az újonnan létesített parkok és utcák látványa, a művészkolónia sziluettje és a Tisza Szálló impozáns épülete, melyek mind-mind meghatározó részét képezték a Tisza-parti város két világháború közötti imázsának.2 Szolnok, a fiatal megyeszékhely az 1920-as években valóban jelentős fejlődésen ment keresztül, az évtized közepére a proletárdiktatúra és a román megszállás által okozott károkat sikerült helyreállítani, majd a 20-as évek második felében a városkép dinamikus és alapvető átalakulása következett be. A Tisza-part megszépült, új városi bérház épült, parkok, közterek létesültek, a színház is megújult, az infrastruktúra rekonstrukciója és kiépülése folytatódott, és külföldi hitelek segítségével megépült a város tulajdonát képező, a korszak emblematikus épületének számító Tisza 61
