Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - TOLNAY GÁBOR: A tanyák és a tanyai gazdálkodás
A tanyai keresők összesen 1869-ben (folytatás) Helység Éves szolga Napszámos Összesen Tanyai lakos Összesen Tanyai lakos fő fő % fő fő % Kunszentmárton 1.303 435 41 671 57 8,5 Túrke ve 964 253 26,2 1.533 103 6,6 A19. század elején nagyjából ez a típus volt jellemző a megye gazdaságaira. Ezt a rendszert tartották fenn a legelők feltöréséig. Azonban a tagosítások után a gazdák kiköltözésével az egész gazdálkodási rendszer mélyreható változáson ment keresztül: megszűnt a városi ház mint lakóhely és a tanya mint üzemhely kettőssége, megváltozott a tanyai lakosság társadalmi összetétele, és az anyavároshoz való viszonya is. Az eltérő földrajzi, közlekedési és piaci feltételek miatt a termelési technika átalakulása sem volt mindenhol egyenletes, egyes területeken változatos szántóföldi szőlő- és gyümölcskultúra alakult ki már az 1840-es években, míg másutt a gabona-kukorica vetésváltás, vagy még az ennél is extenzívebb ugarváltásos monokulturális gabonatermesztés folyt. Ám a Jászság, a Kis- és Nagykunság pusztáin az állattartásnak még mindig nagyobb súlya volt a gazdálkodásban, mint a gabonatermesztésnek. Bár Fényes Elek adatait Balogh István kellő indokok alapján kritikai megjegyzésekkel látta el,23 mégis bizonyos mértékig támaszkodnunk kell Fényes adataira. Balogh István észrevételei elsősorban arra vonatkoznak, hogy a Fényes által számba vett tanyás gazdálkodású helyek felsorolása nem teljes. Főleg a Jászkun Kerületben a tanyás pusztákat nem mindig vették fel elkülönítve a falutól, pedig egyes esetekben megállapítható, hogy legtöbb helyen - és éppen a pusztákon - már népes tanyák állottak. Szolnok megyében csupán az akkor még a megyéhez tartozó Abony tagosított határán állnak tanyák, a megyében máshol csak igen népes uradalmi puszták vannak. (Abony határa akkor 20.628 kát. hold, a megye 543.530 kát. holdas területének csupán 3%-a.) Megyénk vonatkozásában az 1850. évi népszámlálás adatait tekintve sem tudunk lakott helységenként adatokat bemutatni, hiszen Palugyay Imre24 is egy főkapitányi jelentés alapján közli, hogy a jász és kun puszták népessége 6.677 lélek. Az 1857. évi népszámlálás adatai szerint a jász és kun városoknál a közösen birtokolt puszták lakossága együttesen van feltüntetve. 23 BALOGH István: Az alföldi tanyás gazdálkodás az 1830-40-es években. In: Agrártörténeti Szemle, 1962. 617- 633. p. 24 PALUGYAY Imre: Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása. I-IV. köt. Pest, 1852-1855. 52
