Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Karcagi csárdák és vendégfogadók a 18-19. században
A Morgó csárda épülete az 1950-es évek végén A Morgó 1945 után az ÁFÉSZ118 kezelésébe került, a szövetkezet pedig több alkalommal bérlőknek adta át. A műemléki jellegű épület külsejét helyreállították és jobbára belső változtatások történtek, illetve a pincét az 1970-es évektől egyre intenzívebben jelentkező talajvíz miatt betömték, az 1990-es évek elején viszont egy újabb vállalkozó elképzelései miatt ismét kinyitották. Az 1990-es években az épület állapota egyre aggasztóbb lett. Hosszú időre bezárták és a falakat gerendákkal körben megerősítették. 2009-2010 között szakszerű felújítást végeztek rajta. Ennek befejeztével a városvezetés a Városvédő- és Szépítő Egyesülettel egyeztetve úgy döntött, hogy megszüntetik benne a vendéglátóipari-kereskedelmi tevékenységet. Azóta rendezvények (lakodalmak, vacsorák, találkozók, összejövetelek, megbeszélések, tanfolyamok etc.) céljára bérelhető. Kezelője a Karcagi Erőforrás Kft. most viszont őt Deme János onnan kiütötte, kéri, hogy a mondott alkalmakkor „ő utána majd a' következő Morgóbeli Kortsmárosok élhessenek azon régi jussal. ” A tanács válasza: „Igaz lévén az elő adás, 's annál fogva a' kérés helyesnek találtatván olly rendelés fog adatni a' Bor Bíráknak, hogy a' kérdéses helyen a'folyamodóval, utána pedig a' majd következő Morgóbeli Kortsmárosokkal méressék a' Közönség Italait." 118 Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet A Zádori csárda A karcagi határba Tíbucznál belépő országút 18,5 kilométer hosszan futott Ágotáig, a kerület Szabolcs megyei határáig. Korabeli számítás szerint ezt a távolságot a rakott szekerek „jó útban" 7 óra alatt, nagy sarak idején viszont egy teljes nap alatt járták meg. A közlekedés szempontjából lényegesen jobb Tíbucz-Karcag távon a Tíbuczi csárdánál, a városba 35
