Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Karcagi csárdák és vendégfogadók a 18-19. században
Egészen 1926-ig maradt Bárány szálló, színvonala viszont utóbb már nem sok elismerést szerzett a hazai vendéglátóiparnak. Amikor a város beszüntette az üzemeltetését, a református egyház vette bérbe és benne internátust, utóbb Református Diákotthont alakított ki. 1948 után kollégium lett, ma általános iskola működik benne. Egy városszéli csapszék: a Morgó A18-19. századi karcagi kocsmaházak közül egyetlenként maradt fenn a manapság csárdának nevezett Morgó épülete, amely jó eséllyel pályázhatna a megye, de valószínűleg a Tiszántúl legrégebben megnyitott és legtovább működő italmérése címre - már, ha lenne ilyen. A Morgó egyébként nem csárda volt, hanem kocsma, amelynek a település nagyobb biztonsága miatt a 18. századi városon kívül, egy jól észrevehető emelkedésen találtak helyet az építtetők. 1765-ben már működő italmérésként emlegetik.105 A központban lévő „kőpincze", a nyugati oldali Vendégfogadó" (ti. a Szeles) mellett a Morgó a keleti városoldal kocsmája volt.106 A városnak ezt a részét Rétoldalnak nevezték, mert a folyószabályozások előtt egészen eddig futotta meg a határt a Hortobágy és a Berettyó áradása. Ezért találkozhatott Szűcs Sándor azzal a régi szóbeszéddel, hogy a Morgó környéke, mint vízből kiemelkedő szárazulat, valamikor csónakút kikötője volt.107 Ha volt is, nagyon régen lehetett, mert 1800-ban már a kocsma szomszédairól olvasunk a jegyzőkönyvben, vagyis a 18. század végére utolérte és körbevette a város.108 105 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1765. október 26. Csaptára ebben az évben Györfi Mihály lett. 106 A hivatalos iratok a 18. századtól kezdve egy-két kivétellel „korcsmának" mondják. 107 SZŰCS Sándor: Betyárok, pandúrok és egyéb régi hírességek. Bp. Magvető Kiadó, 1969.125-130. p. 108 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1800. április 5. 270. sz. Barta András a Morgó felől bővíttetni kéri a portáját. 109 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1808. február 18. 98. sz.; július 29. 367. sz. 110 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1810. március 18.107. sz. Bagi az épület tervrajz szerinti elkészítéséért 360 forintot, 3 köböl búzát, 50 font húst és 10 font szalonnát kapott. (A készpénz járandóság eredetileg 200 forint volt, de a mester utólagos kérésére 160 forinttal megtoldották. Lásd: Tjkv. 1810. május 21. 214. sz. 111 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1810. június 9. 249. sz. Az ács- és asztalosmunka költségei 180 forint, 8 véka búza, 1 véka kása, 50 font hús. 112 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. Mészáros András kovácsmester a Morgóhoz teljesített munkák után 90 forint 15 krajcár díjazást kapott. 113 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1810. május 4.187. sz. A Baták portájából 7 ölt mértek hozzá a Morgó telkéhez, a Gyányiéból pedig annyit elvett a kocsmaudvar, hogy két év múlva új portát kaptak. 1808-ban a tanács úgy döntött, hogy a „végső pusztulásra" jutott „Morgó Kortsma" helyébe másik építtessen, ugyanekkor a korábban elkészíttetett tervrajzot és a költségvetést is felterjesztette a Nagykun Kerület elöljáróihoz.109 Az engedély pár hónap múlva megérkezett, de az építkezést csak 1810-ben indították el. A kőműves munkákat Bagi Mihály vállalta,110 a tető ácsmunkájára, valamint az ajtók, a „Borivó Házbeli Asztalok és Székek tsinálására" Tót Mihállyal tettek alkut,111 a vasmunkákat Mészáros András kovács végezte.112 Az építkezés eseményeihez tartozik még, hogy a házak addig már annyira bekerítették, hogy a kocsmaudvar megnagyobbításához a Barta testvérek és Gyányi Szűcs Sámuel portájából is el kellett venni.113 33
