Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Karcagi csárdák és vendégfogadók a 18-19. században
s minden föl szerelésivel együtt minden kártérítés nélkül a' község tulajdona maradna."100 Az indítványt a gyűlés elfogadta, a bérlővel való tárgyalással Hegedűs Zsigmondot, Varró László főbírót, Szilágyi Lajos földbirtokost, Szabó Péter városgazdát és Csányi István főjegyzőt bízta meg. A tárgyalások hamar eredményre vezettek, mert a közgyűlés 1860. június 8-án megtárgyalta és elfogadta az Eisenbergerrel kötött szerződést.101 100 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1860. április 7. 92. sz. 101 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1860. június 8.154. sz. 102 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1869. december 30.116. sz. 103 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1869. november 3. 97. sz. 104 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1874. szeptember 9. 95. sz. Az építkezés még a nyár folyamán elkezdődött, s a tél már bizonyára tető alatt találta az emeletessé tett Bárány vendégfogadót, aminek ivóját és éttermét (utóbb kávéház) ekkor nyitották meg a főtér felé, két lépcsőfeljáróval. A vendégszobák az emeletre költöztek, ugyanott kapott olvasótermet pár év múlva „a kebelbeli polgári kör", amelynek a nagyterem évi háromszori bérletét is lehetővé tették bálok rendezése céljára.102 Az emelthez a képviselő-testület a későbbiekben is ragaszkodott. 1869-ben a bérletre meghirdetett épületek között ott találjuk a főtéri fogadót is, azzal a megkötéssel, hogy a „felső emeletén lévő nagytermeket s a piacz felőli oldalon eső egy vendégszobát a város magának fenntartja".103 Az 1872. évi rendezett tanácsú várossá alakulás után a bálteremben tartották a megnövekedett létszámú képviselő testület üléseit 1885-ig, amikor is a városháza az 1876-ban megszüntetett Nagykun Kerület megüresedett székházába költözhetett. A fogadó belső átépítése olyan tetszetős lett, hogy 1874-ben a karcagi képviselő-testület egy Karcag központtal kialakítandó vármegye hivatali központjául, azaz megyeházának is felajánlotta,104 de a végén persze maradt, ami volt. Nagyobb változás akkor történt rajta, amikor homlokzatát az 1891-ben mellette felépült bírósági épülettel hozták összhangba. A Bárány szálló épülete a 20. század elején (épült 1825-26,1860-61,1891-92) 32
