Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Karcagi csárdák és vendégfogadók a 18-19. században
évre szép hasznot hoztak. Új Péter városi jegyző elszámolása szerint az 1816. év első félévében ,,a' Kortsmá(ko)n 8000 frt. haszon, a' Mészárszéken viszont 740 frt. kár" találtatott.79 1819-ben hasonlóan biztató volt a forgalom. A kocsmák mindszenttől júniusig 5.251 forint hasznot hoztak úgy is, hogy a bormérőknél még 1499 frt. 29 krajcár kintlevőség volt. Ebből a vendégfogadós tartozása 1038 frt. 13,5 krajcárt, az előző fogadós restanciája pedig 258 frt. 16,5 krajcárt tett ki, s ezért megintetett, hogy „ a' jövő adózáskor tisztázza magát".80 79 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1816. július 13. 431. sz. 80 MNL JNSzML Kg. v. ir. Tjkv. 1819. június 19. 352. sz. 81 MNL JNSzML Jk. Kr. ir. 1824. Fasc. 4. Prot. 857. (Nr. 637) A kerületi elöljárók helyszíni szemléje után kidolgozott javaslat a karcagi főtér rendezésével és az új vendégfogadó építésével kapcsolatban. Kelt: Karcag, 1824. március 31. 82 MNL JNSzML Jk. Kr. ir. 1824. Fasc. 4. Prot. 857. 83 Uo. A karcagi fogadó a Hornyikot követő és mintegy évtizedig itt dolgozó Schuster Mi hálynak köszönhetően fejlődött jó színvonalú és megbízható bevételt produkáló vendéglátó hellyé. Schuster keze alatt a súlyos tűzkárt szenvedett vendégfogadó tovább működött, s az új épületben újraindított vállalkozást nemcsak „beüzemelte", hanem tovább fejlesztette és az 1831-ben következő újabb krízis után is szilárd helyzetbe hozta. Történt ugyanis, hogy 1824 „márczius hónap 25k napja estvéjén 10 és 11 órák között... a' bent szinte a' piaczon lévő Vendégfogadónak állása, valamelly utas kotsisnak gondatlansága miatt meggyuladván, arról a' Vendég fogadó, a' Városháza szomszédságában lévő, 's most üresen álló Kereskedő bolt, és ház, a' Vasáros háza és boltja, melly hasonlóképpen a' város tulajdona volt, úgy senator Gőz István úr O kegyelmének háza ' s minden épületei öszve égtenek.. ."81 A kerületi magisztrátus és a helyi elöljáróság a tűz után tartott terepszemlén arra a megállapításra jutott, hogy az esemény megfelelő helyzetet teremtett a városközpont rendezéséhez. Egy héttel később a Jászkun Kerület elöljárói számára papírra vetett elképzelések között szerepel, hogy ,,a' megégett Vendégfogadó, melly mind el osztására, mind dűledékjeire nézve alkalmatlan, azon hellyre többé fel nem építtessen, hanem hellyette másutt, és mentül elébb egy reguláris (szabályos) és alkalmas épület tétessen... "82 A döntést azzal indokolták, hogy ,,a' meg égett vendég fogadó a' leg roszszabb hellyre volt le téve, melly a' Városházának a' fő ország útjára való nézését akadályoztatta. De a falai is óllyanok, régi tóldott, foldott rakásokból állván újjítást és tetőt nem érdemelnek; az el osztása is úgy a' vendég vagy más szobák semmi commoditást (kényelmet) nem mutattak, az állás melly az Ország útja vagy is az Útsza közepén állott nem tsak dísztelen, hanem tűz kapó is volt, mint azt a szomorú következés meg mutatta."83 A Karcagra kiszállt kerületi elöljáróság egyetértett abban, hogy vendégfogadó nélkül a lakosok (és az utasok) „illy nagy ország útjában tsak kevés ideig sem lehetnek", ezért minél előbb szükséges az új épület emelése. A helyére nézve több elképzelés is volt, de mivel a városközpont pusztulásával a katolikus templomig „piaczczá", azaz nyitott térséggé lett területet nem akarták beépíteni, úgy döntöttek: „már el rongyollott és haszonvehetetlen Nagy Quártélyház Udvarára építtessen, mellyet nem tsak a' díszesség és a' Ház Sorok, hanem az Útasok Commoditása (kényelme) is javasol, mivel mind a' Kis Újszállás mind a' Kúnhegyes és Nádudvar felől való Ország útak ottan öszve ütköznek, 28
