Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
Léhi Gábor, Szabari István és Zámbó János ellen, akik mindannyian fogva vannak. Dr. Bender Ferenc ellen az eljárás ugyancsak folyamatban van, de mert az eddigi adatok szerint a vádbiztosi állást éppen a polgárság érdekében és annak felkérésére vállalta, és mert az eddigi adatokból megállapíthatóan, mint vádbiztos mindig csak oda törekedett, hogy a forr, tvszék túlkapásait lehetőség szerint mérsékelje - azért rövidebb letartóztatás után szabadlábra helyeztetett. A forr, tszék egyetlen halálos ítéletet sem hozott, legtöbbször pénzbüntetésre, ritkábban rövidebb tartamú szabadságvesztésre szóló határozatot hozott. Pénzbüntetést mintegy 46 ügyben szabadságvesztés büntetést mindegy 24 ügyben szabtak ki. A legnagyobb pénzbüntetés 5000 korona, s a legkisebb 50 korona volt. Csak egy ügyben hoztak három hónapig tartó szabadságvesztésre szóló ítéletet, a többi ennél mind rövidebb tartamú volt. Ezenkívül több ügyben más forr, tszékhez való áttételt, sok esetben az eljárás megszüntetését rendelték el. Több esetben dorgálásra szóló ítéletet hoztak. XI. Jászkiséri forradalmi törvényszék. 1919. április hó közepétől 1919. május közepéig működött s kisebb ügyekben ítélkezett, leginkább fegyverelrejtés, árdrágítás és áruelrejtés tárgyában. Egy ízben hozott 10 napi szabadságvesztésre szóló ítéletet, míg a többi ügyekben kisebb pénzbüntetéseket szabott ki. Ezen forr, tvszék elnöke volt Simon Ferenc, tagjai: id. Német Árpád férfiszabó, ifj. Német Árpád női szabó, Cs. Guba Sándor és Kázsi Sándor. Vádbiztos dr. Fülöp Ferenc ügyvédjelölt és földbirtokos vala, míg jegyzőkönyvvezetőnek Cseh Gyula községi segédjegyzőt rendelték ki. Id. Német Árpád, ifj. Német Árpád és Kázsi Sándor fogva vannak. XII. Mint e történet megírásánál különös érdekes ügyet kell felemlítenem az alábbi két esetet: A Tiszavárkonyban 1919. május 4-én néhai Megyeri Antal csendőrőrmester halálra ítélésének s kivégzésének ügyét. Megyeri Antal csendőrőrmester az alkotmány és törvénytisztelő csendőr mintaképül állítható az utókor elé. Nevezett a rémuralom napjai alatt is állandóan figyelemmel kísérte a községben garázdálkodó kommunistákat s adatokat gyűjtött ellenük, hogy a rémuralom megszűnése után a bűnösök méltó büntetésüket elvehessék. A tiszavárkonyi direktórium tagjai ezt megtudták s minden eszközt felhasználtak arra, hogy Megyerit láb alól eltegyék. Először azt a pokoli tervet eszelték ki, hogy Megyerit frontszolgálatra rendeltetik ki s ott olyan helyre állíttatják, ahol elpusztulása bizonyos. Be is vonultatták, de Tiszavárkony jobb érzésű polgárainak közbenjárása a direktórium tagjainak tervét meghiúsította. Tiszavárkony község vezető emberei miután az egész országban előre előkészített ellenforradalmi mozgalom kitörésének elhalasztásából értesülést nem nyertek, azon hiszemben, hogy az ellenforradalom a kitűzött határidőben országszerte ki fog törni, május 2-án az előre megállapított határidőben a községben tartózkodó pár 100 főből álló vörös tüzérséget lefegyverezték. A lefegyverzést, miután sem fegyverük, sem pedig csapat rendelkezésükre nem állott, azt mindössze 3-4 fegyvernélküli egyén intézte s azzal az ügyes csellel hajtották végre, hogy magukra katonai tiszti egyenruhát öltve Megyeri Antal csendőrőrmesterrel felmentek a községházára, ott a direktórium tagjait felszólították, hogy azok a birtokukban levő fegyvereket adják át, amit ezek abban a 230
