Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
zésre azokat a katonákat, akik a halálos ítélet végrehajtására vállalkoznak. Mindezekből megállapítható, hogy az egész ítélkezés csak komédia volt a formáknak a színlelése, mert Vitéz Sándor és katonatársai már előre azt az álláspontot foglalták el, hogy példaadás okáért szigorú ítéletet kell hozni, ami szerintük csak halál lehetett. Ezen ítélkezés egyben kiáltó példa arra, hogy maguk a tanácsköztársaság szervei sem tartották tiszteletben a tanácsköztársaság rendelkezéseit, sem egymásnak a hatáskörét. A jászberényi forradalmi tszék. 1919. április 14-től július 31-ig befejezte az eléje került ügyeket megszüntetéssel 174, áttétettel 87, felmentéssel 60, elítéléssel 152 személlyel szemben. Az alkalmazott büntetés szerint halálos ítélettel 1,10-15 év [közötti] 2, 5-10 év 4,1-3 év 7, 6 hó-1 év 3, és 1 évnél kisebb büntetéssel 105 személlyel szemben. Feltűnően jogsértő és kirívó ítéletet a már ismertetett halálos ítéleten kívül nem hozott. A forradalmi tszék tagjai közül Merkl János kir. járásbíró egyfelől a városi intelligencia kívánságára, másfelől a visszautasítástól várható megtorlástól való egyéni félelemből vállalta a forr, tszéki tagságot addig, amíg a sürgős természetű ügyek intézésével megbízatván, alkalmat nyert arra, hogy lemondjon. Azon egyéneknek vallomása szerint, akiknek ügyeiben szerepelt, ellensúlyozta a jogtudatlan tagoknak esetleges túlkapásait. Működésében illetékes felettes hatósága sem talált kifogásolni valót. A vádbiztosok közül dr. Kondor Jenő, aki szintén kir. járásbíró volt, a Hajek Ferenc sérelmére elkövetett gyilkosság bűntette miatt vádlottként szerepelt, de vele szemben a főtárgyalás nem volt megtartható, mert a már kitűzött főtárgyalás előtt mintegy 2 héttel ereit csuklóin elvágta öngyilkossági szándékkal, akkor kellő időben érkezett orvosi beavatkozás megmentette az életét a főtárgyalás újabb kitűzése előtt, 1920. szept. 21-én azonban a jászberényi Erzsébet közkórházban, ahol letartóztatottként gyógykezelés alatt állott, öngyilkossági szándékból önmagát haskötőjével az ajtó sarkára felakasztotta, amikor észrevették, már halott volt. Dr. Margitai Imre vádbiztos és a forr, tszéki tagok működése még bírói elbírálás alá nem jutott. A már említetteken kívül a többi forr, tszéki tag teljesen jogtudatlan napszámos és iparos egyénekből állott, akiknél Tóth György István elnökön kívül, akinek foglalkozását meghaladó intelligenciája van, még a foglalkozásukkal járó intelligenciájuk is alig van meg, Erős Béla érettségit tett tanuló pedig az eddigi adatok szerint az akkor jogbitorló kormányzat szellemétől teljesen elvakított, lelkes híve volt a tanácsköztársaságnak. Pontosabb adat ezen egyénekre is csak ügyeikben ezután megtartandó főtárgyalások során fog rendelkezésére állani. V. Túrkeve r. t.29 városban. 1919. április 20-a körül a Forradalmi Kormányzótanács megbízásából és az igazságügyi népbiztos rendelete, illetve utasítására a direktórium megalakította „Túrkeve város forradalmi törvényszékét". Elnöke: Abrahám István földműves. Tagjai: Erdei Sándor és Rundik János földművesek. Jegyzője: Nagy István városi főjegyző, vádbiztos Dr. Kenéz Béla ügyvéd, valamennyien túrkevei lakosok voltak. Működése a románok előrenyomulása folytán csupán néhány napig tartott. A forr, tszékhez beérkezett hat feljelentés. Ezek közül: 29 rendezett tanácsú 224