Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
nem kellett, hogy bírjanak. Az alkalmazhatóságnak más előfeltétele nem volt, mint hogy az illetőt a munkástanács ajánlja. így a forr tszékek nagy részénél teljesen laikus egyének voltak úgy az elnök, valamint a tagok, ezzel szemben vádbiztosként már rendszerint jogi szakképzettséggel bíró egyéneket alkalmaztak. III. Áttérve az egyes tszékeknél alkalmazottak személyi viszonyaira a szolnoki forr tszéknél a következők működtek: Elnök: Löbenhöfer Ede vasmunkás, törvény széki tagok: Muhari János MÁV műhelymunkás, Hoksári János MÁV fűtő, Láng Lajos mechanikus és Bácsi Lajos cipőfelsőrész készítő. Vádbiztosok: Dr. Márton Ferenc szolnoki királyi törvényszéki bíró és Dr. Moller József szolnoki ügyvéd. Jegyzőkönyvvezetők: Dr. Ravasz Antal kir tszéki jegyző, Dr. Császi Ferenc kir. tszéki jegyző, Dr. Neu Dániel kir. tszéki jegyző. A szolnoki törvényszék mellett politikai megbízott nem működött. Ezekre vonatkozóan ez idő szerint annyi adat állt a királyi ügyészség rendelkezésére, hogy a vádbiztosok közül Dr. Márton Ferencet a budapesti kir. büntető tszék a vádbiztosi működésből folyóan, mint felbujtót hétrendbeli gyilkosság bűntette miatt 15 évi fegyházbüntetésre ítélte: Dr. Moller Józseffel szemben a budapesti királyi ügyészség a nyomozást megszüntette. Dr. Császi, Dr. Ravasz és Dr. Neu tszéki jegyzőknek a forradalmi tszéknél jegyzőkönyvvezetőként való működése semmi kifogás alá nem esett, illetékes felettes hatóságuk ténykedésükben még fegyelmi vétséget sem állapítottak meg, mert ezen pusztán a jegyzőkönyv vezetésére szorítkozó ténykedéseiket is kényszer hatása alatt voltak kénytelenek folytatni. A szolnoki forradalmi tszéki iratok az elnök és a forr, tszéki tagok, működését illetően feldolgozást még nem nyertek, és így oly adat, aminek alapján ténykedéseik biztos alapon egyénenként jellemezhető volna, rendelkezésre nem áll. A forr, tvszéki tagok közül Hoksári János a szolnoki fogházban letartóztatásban volt, amíg katonai különítmények hatáskörükben való nyomozás végett 1920. április végén átvették, a nevezett a katonai hatóságtól érkezett értesítés szerint a katonai őrizetben léte alatt meghalt.27 A többi forr, tvszéki tagok szökésben vannak. 27 A fehér különítményesek Hoksári Jánost a szolnoki fogházból elhurcolt társaival együtt meggyilkolták az abonyi Vigyázó-kastélyban. 28 A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében alakult forradalmi törvényszékek iratanyaga valószínűleg a II. világháború végén megsemmisült. A szolnoki forr, törvényszék az 1. számú ügyiratból28 megállapíthatóan 1919. március 24-én kezdett működni és legmagasabb számú, vagyis a 495. sz. ügyirata 1919. július 25- én érkezett. Ezekből megállapítható az is, hogy működése alatt összes ügyszám 495 volt. A szolnoki forr, tszék elnöke által 1919. július 12-ig készített kimutatás szerint a forr, tszék fennállásától július 12-ig elintézett, megszüntetéssel 31, felmentéssel 11, marasztaló ítélettel 45 személlyel szemben indított ügyet. A folyamatba tett, részben elintézett, részben akkor még elintézetlen ügyek a bűncselekményekre nézve a következően oszlottak meg: szesztilalom áthágás 17, engedély nélküli fegyverviselés 1, hamishír terjesztés 1, ellenforradalmi kijelentés 1, ellenforradalmi cselekmény 10, vagyonelrejtés 1, önkényes rekvirálás 0, hiva- 220
