Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Forradalmi törvényszékek és a vörösterror Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes jelentései a Tanácsköztársaság bukása után)
tárása még várat magára. Reményeink szerint az 1918-19-es forradalmak századik évfordulóján az érdeklődők haszonnal olvashatják az egykori szolnoki főügyész-helyettes feljegyzéseit és a helytörténészeket is újabb kutatásokra ösztönözhetik. Az alábbi dokumentumok szövegét néhány ismétlődő, rövidebb rész kihagyásával eredeti formájukban közöljük. A helyesíráson és a fogalmazáson minimális mértékben, csak értelemzavaró esetekben (pl. betű- és szókimaradások) változtattunk, továbbá szükség esetén rövid, magyarázó kiegészítéseket tettünk. A túlságosan hosszú mondatokat nem tagoltuk, az intézmények és titulusok kis- és nagybetűs írásán, továbbá a szavak rövidítésén sem módosítottunk, mivel ezek Wiedorn Adolf királyi főügyész-helyettes egyéni stílusához tartoztak. A fontosabb cím- és kulcsszavakat azonban utólagosan aláhúzással jelöltük. A szolnoki királyi ügyészségtől [1]: [Jelentés a Szolnok megyében alakult forradalmi törvényszékekről] 1920.El[nöki].60/93. szám. I. A szolnoki királyi ügyészség területén, a tanácsköztársaság idején, azaz 1919. április elején a románok bevonulásáig forradalmi törvényszékek működtek. 1. Szolnokon, amely mint vármegyei székhelyen lévő forr, tszék. tágabb hatáskörrel bírt. 2. Jászberényben 3. Túrkevén 4. Kunszentmártonban 5. Mezőtúron 6. Karcagon 7. Kisújszálláson 8. Jászapátiban. Ezek járási székhelyen működő forradalmi törvényszékek voltak.26 Működött Jászkiséren is bár nem járási székhely, forr, törvényszék. Megalakult Jászladányon is a forr, tszék, de működést ki sem fejtett, mert mint nem járási székhelyet - Jászladányt forr, tszék nem illette. Komora Samu állami igazgató tanító vallomása szerint ő volt ezen forr, tszék elnökének kinevezve, de nyomban kijelentette az igazságügyi népbiztosságnak, hogy a kinevezés téves, mert Jászladány nem járási székhely s így itt forr, tszék nem alakulhat. Előadása szerint egyáltalán semmi működést nem fejtettek ki. Jászladányban ellenben rögtönítélő katonai bíróság működött. 26 Megjegyzés: Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr és Túrkeve nem volt járási székhely, de ezekben a városokban Túrkeve kivételével járásbíróság működött. II. A forradalmi tszékek szervezetét illetően azok akként alakultak, hogy a forr tszék elnökét, tagjait, jegyzőjét, vádbiztosát a helyi munkástanácsok által erre ajánlottak soraikból a forradalmi kormányzótanács nevezte ki. A forradalmi tszék állott egy elnökből és 2 tagból. Ezek mellett működött: 1 vádbiztos és 1 jegyzőkönyvvezető. A vádbiztos hatáskörét illetően feladata az volt, hogy a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat előteremtse főleg a 218
