Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
felelő utasításokat. A korábban felsorolt fontosabb objektumok védelmén túl egy-egy géppisztoly os rajjal kellett biztosítaniuk - az előre kijelölt biztosítási pontokon - a városból kivezető fontosabb közutakat is: itt feladatul kapták a forgalomban résztvevő járművek átkutatását és a személyek igazoltatását. A riadóterv egyeztetve volt a megyei rendőrkapitányság és a szovjet alakulatok riadóterveivel. Az objektumok védelmét a karhatalommal közösen - az általuk biztosított nehézfegyverekkel - kellett ellátni.86 A Munkásőrség belső kommunikációjának fedésére - 10 napos érvényességi intervallumokkal - havonta elkészítették a testület fedőnév- és fedőszám-kulcsát. Ennek alapján 1957. szeptember 20. és 1957. október 20. között például a Szolnok megyei parancsnokság fedőneve Ugró, Tárgyaló, majd Harang volt, míg a jászberényi járási parancsnokság az Ügető, a Békés, majd az Arató fedőnevet kapta. Ugyanebben az időintervallumban az egyes parancsnokok a 35, a 15, majd a 30, míg helyetteseik a 10, a 25, majd a 20 fedőszámokat kapták. A riadójelszó ebben a 30 napban a Rohanás volt.87 86 MNL JNSzML XXXV. 23. f. 1. d. 1957. Riadóterv (éjjeli-nappali) a Munkásőrség szolnoki I. százada számára. 87 MNL JNSzML XXXV. 23. f. 3. d. 1957. fedőnév és fedőszám táblázat. Érvényes. 1957. szept. 20. -1957. okt. 20. Szolnok, 1957. szeptember 17. 88 MNL JNSzML XXXV. 23. f. 4. d. 1957. Jelentés a folyó hó 9-én Kisújszálláson végrehajtott karhatalmi intézkedésről. 1957. június 11. 89 RÁCZ Lajos 30. p. Előfordult olyan eset is, amikor a riadóláncot élesben is ki lehetett próbálni. 1957. június 9-én Kisújszálláson egy helyi nő bejelentést tett a rendőrségen, hogy külterületi tanyáján két idegen, rongyos ruhába öltözött, pisztollyal és géppisztollyal felszerelkezett férfi arról érdeklődött, hogy mekkora rendőri és katonai erők vannak a település területén. Ezt követően a közeli nagyerdő irányába távoztak. A helyi rendőri erők a honvédség és a Munkásőrség bevonásával körbezárták - korabeli szóhasználattal élve blokkírozták - a területet és megkezdődött annak átvizsgálása, amely végül semmiféle eredménnyel nem járt. Mivel vasárnap volt, a 17 fő munkásőr riadóztatásához 2 óra kellett, mert az állomány a legkülönbözőbb helyeken szórakozott. Két állami gazdaság dolgozóit sehogyan sem tudták értesíteni. A helyi parancsnok jelentése szerint az akcióban részt vevő munkásőrök hangulata kiváló volt, örültek a feladatnak. A többi fegyveres erővel való együttműködés is működött, azonban túl nagy volt a felhajtás és a lelkesedés, mindenki intézkedni kívánt valamiben - írta Pavluska Iván munkásőr parancsnok. Jelentésében megemlítette, hogy a kutatás ideje alatt kulákok vagy „más, az ellenforradalomban részt vett elemek" az utcára sem mertek kimenni. Illetve, hogy a lakosság szerint, ha 1956 októberében is lett volna egy, a Munkásőrséghez hasonló alakulat, akkor meg lehetett volna előzni az akkori eseményeket.88 Szintén téves riadó volt 1958-ban, amikor ismeretlen ejtőernyősöket jelentettek a kunmadaras! nagyrét térségében. A helyi munkásőrök legendáriuma szerint ekkor a járási parancsnok, Pavluska Iván „szédítő gyorsasággal és hajmeresztő módon" sietett a helyszínre Szolnokról oldalkocsis motorkerékpárral.89 Egy 1959 tavaszán végrehajtott átfogó ellenőrzés képet adhat a jászberényi munkásőr század riadótervének aktuális működéséről. Az ellenőrzés idején szolgálatban lévő munkásőr nem ismerte a riadó jelszót és a másik szolgálatban lévő társát is csak figyelmeztetés 186
