Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: Karcagi csárdák és vendégfogadók a 18-19. században

református templomot elhagyva keleti irányba a mai Dózsa György, régi nevén Debreceni útra fordult és vitt tovább az ágotai hídig, a város- és megyehatárhoz. Az országút a karcagi határ megváltása és a földek kiosztása után a kunhegyest határ és Karcag városa között is jó darabon a tőkeföldek és a tanyák között haladt. 1781-ben azonban az ugarföldek kijelölése átrendezte a határt, s a változtatás az országos utat is érintette, Kunhegyes és Karcag városok nem kis elégedetlenségétől kísérve. Kunhegyes városa jegyzőkönyvbe is foglalta, hogy „... Mathematicus

Bedekovits

Lőrintz Úr minden Parantsolat(a) vagy Commisiója nélkül a Belsőségnek Önnön magátúl az régi Ország útat el hagyván, új egyenes Ország Útat Tsinált olly formán, hogy valamint az Kardszagi Földön Sem Földre, Sem Banyára nem vigyázott, hanem Keresztül vágta egyre ólakat, színeket, s egyébb Épületeket az Lakosoknak nagy Kárával... "31

31 MNL JNSzML Kunhegyes v. ir. 1. sz. Proth. Actrum 1777-1788.1782. október 28. A kunhegyesiek azért tiltakoztak, hogy Bedekovich esetleg az ő határukban is hasonló rendezéseket tesz. Idejében tették, mert ott nem lett ilyen probléma.

A Fíbuczi csárda és állása a határrendezés (1781) előtt

A határrendezés során - több változtatás mellett - a dűlőket egészen a Gergely-halomig kitolták. A debreceni utat egy dűlőnyire, a Madarasi út felé helyezték át, és a határba torkollásának a helyét is megváltoztatták, ezért új csárda építése vált szükségessé. Az új vonalú országút még jóval Karcag városa előtt a Madarasi útba torkollt, az utasok és a szekeresek 17