Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
Zászlóavatók A Munkásőrség szervezeti egységének kialakítását követően hol előbb, hol később megtartották azokat az ünnepélyes zászlóátadókat, ahol a felállított munkásőr alakulatok felvették egy-egy történelmi személy nevét. Az egyes egységek által felvett nevek - néhány kivételtől eltekintve - kiemelkedő munkásmozgalmi személyek nevei voltak, köztük szép számmal 1919-es kommunista mártírok nevei. Ez nem véletlen, hiszen 1957 nyarán központi utasítás érkezett, mely szerint az egységeket országszerte egy-egy mártírhalált halt kommunistáról kell elnevezni, lehetőleg olyan személyről, aki az adott járás vagy a megye területén született.46 A megye első ünnepélyes zászlóátadójáról, az 1957. július 7-i szolnoki tömegrendezvényről fentebb már szóltunk. Ez az esemény jóval több volt, mint egy hagyományos zászlóavató: egyszerre volt politikai esemény, erődemonstráció és megfélemlítési kísérlet. A szolnoki ünnepség kicsiben az 1957. március 30-i budapesti erődemonstrációt próbálta másolni, míg az időben később sorra kerülő Szolnok megyei zászlóátadók - ugyancsak kicsiben - a szolnoki mintát vették példának. A szolnoki után Jászberényben mint a megye iparilag legdinamikusabban fejlődő városában került sor ünnepélyes zászlóavatásra 1957. augusztus 25-én. Az alakulat annak a Kókai Lászlónak a nevét vette fel, aki az 1956. október 30-i Köztársaság téri pártház ostromakor esett el, mint Jászágóról sorozott AVH katona.47 Az előző napi főpróbát követően egy verőfényes napon zajlott le az esemény Jászberény főterén, ahol a zászlóanya Kókai László édesanyja volt.48 A megye két fontos ipari településén kívül 1957-ben még két helyen, sorrendben Kunhegyesen szeptember 1-jén, majd Kunszentmártonban szeptember 29-én került sor ünnepélyes zászlóavatóra. A kunhegyest alakulat az 1919-es kommunista mártír, Füleki András49 nevét vette fel, míg a kunszentmártoni század névadója szintén egy '19-es kommunista mártír, Nagy Péter lett. 46 KISS Dávid 118. p. 47 Kókai László Jászárokszálláson született. 1953-ban az AVH budapesti állományába vonult be, ahol később árvízvédelmi kitüntetést kapott. 1956. október 30-án a Köztársaság téri pártház védelmére vezényelték, ahol súlyosan megsebesült. A harcképtelen, 23 éves Kókai őrvezetőt az ostromlók állítólag a helyszínen kivégezték. Jászágón temették el, és alhadnaggyá léptették elő. A munkásőr alakulaton kívül az ő nevét viselte a jászberényi úttörőház, valamint a jászágói TSz is. In: Értünk éltek. 84. p. 48 Tiszavidék című lap 1957. augusztus 27-i száma. Kókai László hősi halott jászágói paraszt fiatalról nevezték el a jászsági munkásőr zászlóaljat (sic!). 49 Füleki András 1881-ben született Tiszaburán, szegényparaszt családban. Cséplőgépkezelőként dolgozott, majd Kenderesen belépett az MSZDP-be. A Tanácsköztársaság idején kenderesen a direktórium alelnöke lett, majd a tiszai fronton harcolt a románok ellen. Tevékenysége miatt Budapesten elfogták: Szolnokra került, végül a Prónay-különítmény Abonyba szállította, ahol a Vigyázó kastélyban megölték. Ekkor 39 éves volt. A szocialista korszakban a kenderesi Horthy-pusztát Füleki-pusztára keresztelték át. In: Értünk éltek. 48-49. p. 174
