Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében
A Szolnok városi zászlóalj élére a szolnoki születésű Hir István őrnagy került. Ő is igen fiatalon, 29 évesen lett magas beosztású munkásőr tiszt. Dolgozott a MAV-nál mint pályamunkás és raktári munkás, majd a Ganz Hajógyárba került segédmunkásnak, ahol átképzősként megszerezte a vasesztergályos szakmát. Az ő életében is a fegyveres erők jelentették a felfelé irányuló mobilitás csatornáját: 1950-től a hadsereg állományában találjuk, ahol elvégezte a Petőfi Politikai Tiszti Iskolát és a Sztálin Akadémiát. Közvetlenül a forradalom előtt is politikai tisztként szolgált a Kilián György Repülőtéren mint százados. Emiatt 1956-ban innen eltávolították, de ő - ahogyan akkoriban fogalmaztak - nem ingott meg és 1956. november 4. után csatlakozott a karhatalomhoz, ahol egy „R" csoport parancsnokhelyettese lett. 1957 márciusában került a Munkásőrséghez, ahol őrnagyként a Szolnok városi zászlóalj parancsnoki posztját kapta. Munkáját mindvégig súrlódások jellemezték Gila Pállal, akivel nehezen jött ki.23 23 MNL JNSzML XXXV. 64. f. 6. 24 MNL JNSzML XXXV. 64. f. 7. 25 MNL JNSzML XXXV. 64. f. 4. 26 RACZ Lajos: A Munkásőrség karcagi története, alakulásától napjainkig. Kézirat. 14. p. A jászberényi munkásőr század élére Göblyös István százados került. A Szele vény en született Göblyös agrárproletár családból származott és maga is dolgozott cselédként és kubikosként. Már 1945-ben belépett az MKP-be, hogy a következő esztendőben pártjavaslat alapján már a rendőrség állományában találjuk. Ezt követően az AVH-hoz került, majd 1951-ben Tatán és Kiskunhalason volt katona. 1950 és 1952 között a Törökszentmiklósi Gépállomás politikai vezetője lett. 1952 és 1954 között Jászárokszálláson pártbizottsági titkár, majd 1954-ben került Jászberénybe, ahol a Begyűjtési Hivatalt vezette egészen a forradalomig. 1956. november 4. után a járási kapitányság vezetője, az „R" csoport parancsnoka, majd a jászsági karhatalmi alakulat parancsnoka lett századosként. Innen nevezték ki 1957. április 18-án a jászberényi munkásőr század élére. Ezt a pártmegbízatást egészen 1970-ig töltötte be. Érdemes megemlíteni, hogy - Hir Istvánhoz hasonlóan - az ő kapcsolata is komoly konfliktusokkal volt terhelt a megyei munkásőrparancsnokkal, Gila Pállal.24 A karcagi munkásőr század élére Pavluska Iván került, mindössze 27 évesen. Pavluska sokgyermekes parasztcsaládba született és a szocialista rendszer kialakulásakor rögtön a fegyveres erők kötelékében találta magát. Szolgált Szegeden, Pécsett és Debrecenben is, azonban 1956. január 31-én racionalizálással leszerelték. A forradalom a karcagi Dózsa TSz-ben találta, ahonnan politikai okokból menesztették mint volt AVH-s személyt. O is szerepet vállalt a karhatalomban, ahonnan már a Munkásőrséghez vezetett az útja.25 Igen szigorú volt és ügyelt az alakiságra, ezért beosztottjai „a lábon járó szolgálati szabályzat" néven is illették. 1958-59-ben ő írta az „Ideiglenes harcászati segédlet" című kiadványt a MOP részére. Többször oktatott parancsnoki tanfolyamokon.26 165
