Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: A munkásőrség első évei Szolnok megyében

egyéni érdekek motiváltak. Szolnokon - a két pártonkívüli mellett - egy „preventives!" is felvettek. A hétköznapi ember általános benyomását egy jelentésben így fogalmazták meg: „A város dolgozóinak az a véleménye, hogy a zászlóalj főleg funkcionáriusokból tevődik össze."18 18 MNL JNSzML XXXV. 1. f. III. fcs. 33. ő. e. Jelentés a Munkásőrség helyzetéről, jelentés a Munkásőrség városi zászlóalj helyzetéről. 1958. január 7. 19 MNL JNSzML XXXV. 1. f. 2. fcs. 30. ő. e. Jelentés a Szolnok megyei Munkásőrség helyzetéről. 1957. június 25. 20 MNL JNSzML XXXV. 64. f. 1. Szintén rendelkezünk 1957-es adatokkal a jászberényi és a kunhegyest munkásőr szá­zad személyi összetételével kapcsolatban. Jászberényben a 181 munkásőr közül az alkal­mazottak voltak a legtöbben (33%), ezt követték a munkások (27%) és a TSZ-tagok (24,3%). De volt soraik között 10 fő kisipari munkás, 8 értelmiségi és 2 egyéni paraszt is. A 132 fős kunhegyest egységen belül - nyilván a település mezőgazdasági jellege miatt - a tsz-tagok adták az abszolút többséget (51,9%), majd az alkalmazottak (26,7%) és a munkások követ­keztek (13%). Néhány értelmiségi (5,3%) és egyéni paraszt (3,1%) színesítette még az ala­kulatot. Látható tehát, hogy a szocialista rendszer által preferált „valódi", ipari munkások csak kis számban voltak jelen e két település egységeiben, noha Jászberényben két szoci­alista nagyüzem is működött.19 A Munkásőrség megyei alakulatainak felállításakor nyilvánvalóan az a cél lebegett a pártvezetés előtt, hogy a számukra lehető legkedvezőbb összetételű állomány jöjjön létre. Ez azonban - ahogyan a későbbiekben látni fogjuk - komoly csorbát szenvedett, elsősor­ban a minőség tekintetében. A beosztott munkásőröknél viszont még fontosabb lehetett odafigyelni arra, hogy az egyes alakulatok élére megbízható, a párt irányvonalához ma­ximálisan hű személyek kerüljenek. Megkezdődött a munkásőr parancsnokok kiváloga­tása. A parancsnokok kapcsán fontosnak tartjuk azok társadalmi hátterének bemutatását, aminek segítségével pontosabb képet kaphatunk arról, hogy kik és hogyan kerülhettek megyei szinten a Munkásőrség vezetésébe. A Munkásőrség Szolnok Megyei Parancsnokságának élére Gila Pál került, aki 1957 és 1963 között töltötte be ezt a pozíciót. Gila Pál a Csongrád megyei Szegváron született 1927- ben, tehát 30 évesen nevezték ki megyei munkásőr parancsnoknak. Agrárproletár család­ból származott, édesapja, majd maga is kubikosként dolgozott. 1946-ban lépett be az MKP-be, 1949-től pedig hivatásos tisztként szolgált és őrnagyi rendfokozattal került a Munkásőrség kötelékébe. 1948 és 1949 között elvégezte a Petőfi Politikai Tisztképző Isko­lát, később pedig a Sztálin Akadémián tanult. A forradalom idején a Soroksári Lámpagyár biztosításában vett részt, majd visszarendelték a katonai akadémiára, ahonnan november 4-én már a szovjetek küldtek haza mindenkit. 1957. november 9-én a rádióban elhangzott felhívásra jelentkezett a Budai Karhatalmi Ezredbe, ahol részt vett többek között a Móricz Zsigmond körtéri és a csepeli akciókban is. 1957. március 13-án nevezték ki a Munkásőrség megyei parancsnokának (korabeli rövidítéssel élve a MÖM élére). Tanácskozási joggal ha­marosan meghívták az MSZMP Megyei Intéző Bizottságának üléseire. 1958. október 27- én alezredessé léptették elő a Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 123. számú parancsa alapján.20 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom